No. 9. 1596. június 25

No. 9.

1596. június 25., Érsekújvár. Koháry Péter érsekújvári tiszt levele Zay Péternek Ugrócra.

FORRÁS: ERDÉLYI, 1913. 196–197. (Magyar.) [Az egykor a Nemzeti Múzeum úgynevezett Törzsanyagában őrzött irat feltételezhetően elpusztult a Magyar Országos Levéltárban 1945-ben kiütött tűzvészben.]

Nemzetes és nagyságos uram és nekem igen tiszteletreméltó sógorom!

Üdvözletet és szolgálatom legkészségesebb ajánlását. Továbbá az mi ide való állapotunk felől kegyelmednek egyebet nem irhatok, hanem Istennek hála, mind urunk ő nagyságával [ti. Pálffy Miklós érsekújvári főkapitánnyal] egyetemben egészségben vagyunk, kit Istentűl kegyelmednek is kívánok megadatni.

Híreink mostan bizonyosak urunk ő nagyságának érkeztenek, hogy az erdélyi fejedelem [Báthori Zsigmond] úgy megverte a törököket tatárral öszve, hogy az viadal helyén annyi vérontás volt, hogy az holttestet felemelte és felvetette az vér. Az minémű Haszon basa volt fő az hadban, az igen szélesen jött és szaladott el. Az tatár kán rabbá esett sok fő törökökkel, bégekkel. Azt is írják minden bizonnyal, hogy az elmúlt második hétfőn [június 17-én] Tömesvárat az Isten az erdélyi fejedelem kezéhez adta.[6] Mostan Budárúl az törökök mind feleségeiket, gyermekeiket és marháikat alá küldeztették. Azt írja az úrnak kémje, hogy az elmúlt héten eresztettek asszonyt, gyermeket 90 hajóval. A törökök felette igen megrémültek. E héten egy csauszt fogtak el, kinél oly leveleket találtak, hogy az basa az török császár parancsolatjával ezt hagyta, hogy mihelyt az keresztény innét megindul, azonnal Pápából, Szentmártonból, Csesznekből, Tatából és az több apró végekről kimenjenek és Győrbe mennének és ott várják meg az magyarokat. Amellett az veszprémiek és palotaiak, csókakőiek, hogy [váraikat] mind pusztán haggyák, felégessék és [Székes]fejérvárba menjenek. Ezeket bizonyosan írhatom kegyelmednek. Mi az mi kevesen lehetünk, eléggé gyűjté uram ő nagysága, mi is hamar lemegyünk a táborba. Az tábor [Magyar]óvárnál gyülekezik. Tegnap jött uramnak embere onnét. Azt beszéli, hogy immár vagyon 20.000 német együtt és most is naponkint gyűlnek. Asszonyomnak, nénémnek ajánlom szolgálatomat. Kegyelmetek parancsoljon és kegyelemeteknek köteles szolgája vagyok, örömest szolgálok kegyelmeteknek. Az Úristen tartsa és áldja meg kegyelmeteket minden jóval.

Kelt Újvárott 1596. június 25-én.

Koháry Péter saját kezével