Fabiny Tibor
Az evangélikusok Pápán
Pápai Páriz Ferenc úgy tudta, hogy –azon világot azon időben gyujtá meg Istennek ama nagy szolgája, Bálint pap is Pápa városában, kit Török Bálint Pápáról Debrecenbe hozata (1536), ki ott a tiszta tudománynak oly tiszta, de egyszersmind gyümölcsöző magvát veté, mely e mai napiglan a Magyarok között példa nélkül való bőv majorsággal gyümölcsözék e szép hirű városban .1
A lutheri reformáció első magvetőit azonban már feltehetően a mohácsi vész előtt, de mindenképpen még Thurzó Elek bárónak 1527-1535 közötti pápai földesurasága idején kell keresnünk. Thurzó II. János krakkói polgármester és körmöci kamaragróf és Beck Magdolna fia, Mohács idején tárnokmester, majd országbíró volt. Már II. Lajos uralkodása idején ismert volt a lutheri tanok iránti rokonszenvéről,2 később pedig nyíltan pártfogolta a reformáció híveit. Innen érthető, hogy Pápa városának katonai és polgári tisztségviselői is hozzá hasonlóan és az ő oltalma alatt munkálkodtak a reformáció terjesztése érdekében.3
Az első reformátori magvetést homály övezi ugyan, de a Kollégium törvényeinek 1585-ben kelt bevezetőjéből biztosan következtethetünk arra, hogy a Schola Reformata Papensis 1531-ben már wittenbergi szellemben működött.4 Közelebbi adatot tudhatunk meg az akkori városi plébániai iskola egyik oktatójától, Gizdavics Péter káplántól, akiről azt tudjuk, hogy féltestvére volt a budai városbírónak, Turkovics Miklós kereskedőnek, Nádasdy Tamás egykori budai várparancsnok hívének. Sylvester János érdekében mindkét testvér levélben kérte Nádasdy pártfogását. Gizdavics 1534. április 23-án arról értesíti Nádasdyt, az akkor már Sárváron lakó vasi főispánt, hogy Sylvester mint kedves vendég nála van Pápán, és rövidesen kocsin tovább küldi Újszigetre. Külön érdekességre tarthat számot május 3-án írt pápai levele: –-Sylvester Jánosunk , ki itt volt nálunk, Zalában először emelheti fel Krisztus zászlaját és az evangéliumi igazság tanítását. Csak legyen védelmére Nagyságod.5
E leveleiben Gizdavics, a –ludimagister oppidi Papa, capellanus, sed non papisticus a reformáció pártfogójának vallja Nádasdyt is, –aki reményét egyedül Istenbe és az ő evangéliumába helyezte, s pártfogolja Krisztus diadalmas evangéliumát, mely ellen nálunk mostanában emelte fel szarvát az ördög.6
A régi iskola szennyét7 tehát Gizdavics Péter takarította ki Pápán, leginkább őt tekinthetjük azért a reformáció első ismert magvetőjének.
E jelenséggel párhuzamosan számos katolikus pap végezte hivatását a városban, nem is szólva a szerzetesekről, akik között a ferencesek voltak a legnépszerűbbek. Ţk ismerték legjobban a nép hangulatát, de sokan látogatták a bécsi egyetemet is. 1535-ből 21 pápai ferencesről van adatunk, s ezek közül 11 misés pap volt. Bizonyára nem véletlen, hogy e hitvitákkal terhes években, közelebbről 1535-ben helyezik Pápára a franciskánus teológiai főiskolát. 8
Kézenfekvő, hogy az újabb egyháztörténeti kutatás egyre inkább úgy véli: a több századon át titokzatos kilétű Bálint pap alighanem az egyetlen Bálint nevű pápai ferences, egyben gyóntatóatya: lllési Bálint volt. Bármint legyen is, egyike volt az első evangéliumi magvetőknek. 9 Ezt a –Bálint papot fedezi fel azután örömmel Enyingi Török Bálint és felesége, Pemfflinger Katalin . Az erőszakos , de a reformáció ügyét buzgón támogató hadvezérnek I. Ferdinánd – miután más birtokokkal kárpótolta Thurzót – 1535. augusztus 27-én adományba adta Pápa városát.
A Regensburg melletti Pemphlingből származó család már 1477 óta Budán , Diósgyőrön , majd Nagyszebenben tűnik fel. Pemfflinger Márk királybíró és korán elhunyt neje, Tabiassy Klára voltak a szülei a fiatalon Budára, Mária királyné udvarhölgyi tisztébe került Katalinnak. 10 Leánykori szász környezetéből az udvarba magával hozta a lutheri reformáció iránti erős kötődését. Ezért is nevezte el őt 1523-ban, Török Bálinttal kötött házasságakor Szerémi György történész, II. Lajos házikáplánja –leona lutteriana -nak, azaz lutheránus nőoroszlánnak. 11
Az ország akkor egyik legvagyonosabb földesura és két fia: Török János és Ferenc a királyi adományba 1536 januárjában lett Pápán ünnepélyesen beiktatva. A szertelen főúr azonban rövidesen hátat fordított Ferdinánd kegyének, s alig egy év után átpártolt Szapolyai János királyhoz. Mivel eddigi dunántúli és erdélyi birtokai mellé tőle Debrecent is megkapta, Bálint pappal együtt még az év végén Debrecenbe távozott. 12 Az átpártolás eseményéről Dévai Mátyás is megemlékezett Nürnbergben 1536. december 3-án kelt, Nádasdy Tamáshoz írt levelében: –-Valentinum Török dicunt deficisse ad Joannem- 13
Itt kell felvetnünk a korábbi történészek által sokat vitatott kérdést: Dévait is Pápa reformátorai közé sorolhatjuk-e?
Korábban, a 18-19. században többen emellett foglaltak állást, 14 mások biztos adatok hiányában ellene szóltak. 15 Tóth Endre pápai, majd debreceni professzor nyitva hagyta mégis a kérdést. 16 Úgy vélte, nem lehet teljesen alaptalan a pápai nemes krónikaírónak, Eöry János kurátornak 1802-ből származó kéziratos feljegyzése, amely szerint Bálint pap után –Dévay Bíró Mátyás lett itt prédikátor . Tóth Endre elképzelhetőnek tartotta, hogy akár Dévainak a budai börtönből való szabadulása és Nádasdyhoz Sárvárra való kerülése között (1535), akár később, Bálint pap távozása után, esetleg Török Bálint fogságba jutása után Pápán lett volna. Annál is inkább, mert Sárvár földesura egy időben pápai várkapitány is lett. Különben arról is van – elég bizonytalan – adatunk, hogy 1535 elején a Veszprém megyei Kádárta Mátyás nevű papja is talán azonos lett volna Dévaival. 17
Pápa lutheri szellemű reformációjának eme első szakaszát összegezve elmondhatjuk, hogy már a mohácsi vészt követő első évektől kezdve fogékony talajba hullt az első magyar reformátorok magvetése. A város – mint legtöbb esetben is – fokozatosan vált protestánssá, hiszen a katolikus főesperes és a ferences főiskola bizonyára gátat igyekezett vetni terjedésének. Az akkori viszonyok között nem is szólhatunk még paróchusokról vagy evangélikus esperességről, még kevésbé szuperintendenci- áról. Reformátori szellemben működő lutheránus prédikátorok vetették a magot, s közülük bizonyára tudós humanisták vagy egykor ferences szerzetesek is átmeneti vendégszállást kaphattak, amint az Sylvester János vagy Dévai Mátyás esetében történt.
Az ezt követő évtizedekről Sztárai Mihály Pápára érkezéséig (1568) viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. A lutheránus nőoroszlán férje elmenetele, majd konstantinápolyi fogsága idején egyelőre Pápán maradt, csak utóbb költözött Debrecenbe, ott is halt meg. Tudunk azonban –főember szolgájukról , Martonfalvai Imre működéséről, aki 1543-ban a pápai vár tiszttartója volt, és aki 71 éven át szolgálta a Török családot. 18 Pápán kelt Önéletírását a felsőbüki Nagy család sitkei levéltárában fedezte fel Szopori Nagy Imre 1866-ban. Az általa közölt ismertetésből tudjuk, 19 hogy a somogyvári születésű számtartó és vice-udvarbíró urának több merész hadjáratában részt vett, és a pápai évek alatt is úrnőjének hűséges szolgája maradt. Amikor ugyanis Ferdinánd Török hűtlensége miatt lefoglaltatta és elkobozta pápai és környékbeli jószágait, és emiatt szolgái is elhagyták, ő –fejét asszonyáért im szerencsére vitte , elhagyta érte feleségét és gyermekeit is. Pápa ekkor gyakran ki volt téve a törökök támadásainak, de ő megvédte a családot Ulomán bég ellen. Saját vagyonát elvesztette ugyan, de úrnőjének és gyermekeinek megmaradt értékét, barmát, ménesét, juhait megmentette. Ám amikor azok Debrecenbe költöztek, őt otthagyták, –mint egy szedett szőlőt . Ennek ellenére Pápa várának tatarozásán buzgón részt vett, –palánkját fölállítá, fonatá és sároztatá gyorsasággal, azután az árokját is megásatá . Mikor Török Bálint János fia újra Pápára jött, annak ismét szolgálatába állt, és 1556-ban három vármegye (Veszprém , Vas és Sopron ) munkaerejét szerezte meg a város újjáépítésére. Naplóját már a Török-unoka idején írta meg és e sorokkal zárta: –Csak az Isten tudnája előszámlálni- hasznos és jámborul való sok szolgálatom, halál szerencsáján, vérem hullásával, veszödelmemmel és sok kárvallásommal az jó Terek Bálint kmes uramtól fogva ez ideiglen, Terek István kmes uramig, ki nekem egyik kmes uram-
Pápa 1543-as, fent is említett ostroma után Török Bálint né is megtekintette a romokat. 20 Bizonyára kapcsolatban volt az ugyancsak evangélikus Ungnad János császári generálissal, a vár akkori parancsnokával. Róla többen feljegyezték, hogy a török bég közeledtének hírére –az uri renden levőkkel éjnek idején a sitkei hegyre szökött ki, Istenre bizván Martonfalvayt és a pápaiakat. 21 Báró Ungnad János (1564) Jurisich Miklós után lett az ausztriai, vend és horvát tartományok főkapitánya, majd a pápai vár parancsnoka. Egyháztörténeti vonatkozásban tudnunk kell róla, hogy utóbb ő alapította meg az evangélikusok tübingeni és urachi nyomdáját, melyek a szlovén és a horvát nyelv fejlődésére rendkívüli hatással voltak. 22 Ungnad különben már az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen is részt vett, szoros összeköttetésben volt kezdettől fogva a lutheri reformációval, s a reformátor halálát maga a szász választófejedelem tudatta vele. 23
Talán nem véletlen, hogy Gizdavics és Bálint pap pápai működése után – Dévai esetleges ottlétét kivéve – három évtizeden keresztül fehér foltként jelentkeznek evangélikus prédikátorok ismeretlen személyei. Egyetlen adatról tudunk még Török Bálint idejéből: Tóth Ferenc református püspök csaknem kétszáz év előtti rövid közléséből. Eszerint Török rögtön 1536-ban hozott Pápára tanítókat, különösen Gesztesről , akik a reformációt sikerrel terjesztették. 24 Ez a közlés annál feltűnőbb, mert úgy tűnik, közelebbről, mint Komárom megyéből nem tudtak megfelelő tanítót vagy prédikátort szerezni. Az igényt azonban jelzi, bár nincs adatunk arról, milyen mértékben terjedt az Ágostai Hitvallás ezen a környéken. Az biztosra vehető, hogy a pápai vár őrsége és katonasága körében – főként Ungnad parancsnoksága alatt– több híve lehetett a reformációnak.
Ugyancsak kevés, de mégis biztos adatunk van a nagy –éneklő reformátor , Sztárai Mihály pápai működéséről. Az egykori ferences szerzetes páduai tanulmányai után előbb a Mohácsnál elesett Pálóci Antal zempléni főispánnak, majd Perényi Péternek lett az udvari papja. Rendfőnökével, Kopácsi Istvánnal együtt vált a reformáció buzgó hívévé és egyik legeredményesebb terjesztőjévé.
Reformációi pályája a déldunántúli hódoltsági területen indult meg. A Tolna megyei Laskón, lelkészsége hetedik évében azt írta egyik barátjának, hogy már 120 egyházat szervezett, sok összetűzése van a pápa embereivel, de mindenütt legyőzte, sőt –Tiszán, Száván , sőt a jeges Kaukázuson túlra (ultra glacialem Caucasum) űzte őket. 25
Tolna városában, ahol – Zoványi szavaival – –episcopus című esperesnek gondolhatjuk már őt, írta meg 1557-ben nevezetes vitairtát –Az Igaz Papságnac Tiköre címen. E nagysikerű, gúnyiratnak is beillő hitvitázó komédiát Huszár Gál 1559-ben ki is adta még a magyaróvári nyomdájában. Címlapja végén ezt olvashatták néhány év múltán a pápai hívek is: –Azt is megtalálod Atyámia keresztyén e kis könyvecskének végében, mimódon és főképpen mire választják az igaz Keresztyének a lelkipásztorokat, s mi okáért vonsszák le is némellyekről a szentegyházi szolgaságot . 27
Tolnából nem sokkal ezután került Sztárai rövid időre Sárospatakra , Perényi Gábor birtokára. Ennek halála után a feléledő hitvitákat szító szakramentárius papok és hívek elől volt kénytelen Pápára távozni 1567 őszén.
Azt a 7-8 esztendőt, amit Sztárai – az utolsó éveiben Huszár Gállal együtt – Pápán töltött, még a lutheri reformáció irányzata határozta meg. Az egyházak közötti feszültség itt – Pataktól eltérően – az evangélikusok és a katolikusok között éleződött ki. A Ferdinánd király hűségére tért Enyingi Török Ferenc és felesége, Guthi Országh Borbála a reformációt támogató buzgalmuk során addig zaklatták a ferenceseket, amíg azok lassan el nem távoztak Pápáról. Akik mégis ott maradtak, bepanaszolták az evangélikusokat, hogy széthordták fejük felől a kolostor tetejét, sokat szenvednek tőlük, mert ki is nevetik a katolikus vallást. Panaszolták, hogy nincs is már katolikus pap a városban, s a lutheránus iskolamester nyíltan hirdeti, hogy bizony szabad még nagyböjtben is húst enni.
Török Ferenc ekkor bosszút állt a bepanaszlókon. Udvari bolondját ferences csuhába öltöztette, csuklyájára füleket varratott és a ferencnapi nagymise idején őt a barátok templomába küldte. A nagy zűrzavar miatt a barátok abba kellett, hogy hagyják a misét, Török pedig a templomajtón keresztül mulatott a dolgon. E valóban botrányos –térítésre Ferdinánd 1557. októberében kelt és Oláh érsek és Liszti János ellenjegyzésével írt levelében ad audiendum verbum beidézte maga elé a földesurat. Továbbit az ügyről nem tudunk, csak annyit, hogy 1553-ban a ferences gvardián, majd 1560-ban a szerzetesek mind elhagyták Pápát. 28
Pataki patrónusának halála után Török Ferenc ugyancsak szélsőséges urasága alá került tehát Sztárai 1567 őszén. Sajnos amilyen bőségesek déldunántúli működésének és irodalmi tevékenységének az adatai, annyira kevés viszont mindaz, amit pápai lelkészségének éveiről tudunk. Mindenestre jellemző a lutheri reformáció kétfrontos harcának feszültségeire Melius Juhász Péternek 1565-ben kelt, Pápára is célzó megjegyzése. Sámuel két könyvének és a Királyok könyvének magyarázatos kiadásában többek között –félpápista Pápa és Wittenberga és Bártfa ostyás, oltáros, gyertyás, korcsmás majmait említi szokásos nyerseségével. 29 A gúny még Sztárai – számunkra ismeretlen – pápai elődjeire vonatkozhat, mégis jelzi az akkor folyó hitviták erősségét és kíméletlenségét.
Három évi lelkészsége után a soproni evangélikus egyház hívta meg Sztárait a város magyar prédikátorának. A Soproni Állami Levéltárban őrzött eredeti Sztárai-levél 1570. február 7-én kelt Pápán. Válasza szerint hajlandó volna ugyan elmenni Sopronba, de a rossz utak miatt egyelőre nem indulhat el. Ha nem tudna a hívásnak eleget tenni, úgy megfelelő lelkészt rendel majd hozzájuk – írja. 30
Más adatok szerint egy 1570-ben írt versében Sztárai igen törődött embernek mondja magát, s talán ez is okozta, hogy végül nemet mondott a hívásra. Mégis járt utóbb Sopronban az ottani 1574-es városi számadókönyv április 15-i bejegyzése szerint. 31 Ekkorra azonban a soproniak már a Bánffy-család alsólindvai udvari prédikátorát, Beythe Istvánt hívták meg lelkészüknek, aki 1574 húsvétján el is foglalta új tisztét. A gyülekezet mégis igazoló írást kért püspökétől, talán igazhitűsége dolgában. Bornemisza Péter szuperintendens Semptén , április 24-én kelt levelében ezt meg is tette. 32
Időközben Pápán meghalt Török Ferenc főkapitány (1571. jan. 16.). Fia és örököse, István ekkor még csak hét éves volt, az özvegyről csak annyit tudunk, hogy 1577-ben még élt. 33 Sztárai továbbra is Pápán maradt. 1575. január 4-én Thallóczy Bánffy Ferenc Pápán kelt végrendeletének egyik végrehajtójául Sztárai Mihály pápai prédikátort kérte fel. Ez közmegbecsülését és tekintélyét is jelzi. Ám úgy tudjuk, hogy még abban az évben,1575 elején végleg lehunyta a szemét. Ha a korábbi évek ragyogó drámaíró készsége pápai éveiben már el is halkult, bizonyára itt is gazdagította híveit kiváló zenei képzettségének sok gyümölcsével. Énekei közül ma is gyakran hangzik fel templomainkban a 92. zsoltárra írt költeménye: –Mely igen jó az Uristent dicsérni . Úgy tudni, munkáinak javarésze, sok kézirat elkallódott. Szenczi Molnár Albert még tudott arról is, hogy prédikációit összegyűjtötte, és írt az általa szervezett egyházak részére rendtartást a szentségek kiszolgáltatásáról. 34
Az Ágostai Hitvallás szellemében szervezett pápai gyülekezet több, mint egy századig utolsó meghívott evangélikus prédikátora és egyben a dunántúli lutheránusok szuperintendense Huszár Gál volt. Feltehetően 1512. október 16-án született 35 Szerdahelyi Huszár Benedek fiaként, aki testvéreivel a Vas megyei Boba környékén volt birtokos. 36 Ţ is –énekes reformátor volt: már krakkói egyetemi évei alatt kezdte meg a graduálokkal, himnuszokkal való ismerkedést, ott szerkesztettek Bencédi Székely Istvánnal közös latin zsoltároskönyvet. Ugyanott kapott indítást és tanult nyomdászatot Hieronymus Vietornál.
1551-től Thurzó Elek birtokán, a mátyusföldi Vizkeleten volt plébános (ma Cierny Brod ), ahonnan eretneksége miatti kiközösítése után a Thurzók családi kapcsolatai révén került Magyaróvárra.
Pápa Huszár Gál személyében olyan magasan képzett lelkészt kapott, aki Óváron lelkészképző iskolát is létesített. Erről Miksa királynak írt, 1558 tavaszán kelt levele is tanúskodik. A papi hivatásra készülők oktatását már óvári működése kezdetén, 1555 körül kezdhette meg. Mivel pedig Sztárai Mihály tolnai püspöksége idején a –tanítványok igen nagy számát fel is szentelte, de onnan való távozása után ezt többé – Gyulán , majd Patakon – nem tehette, az ordináció tisztét ettől fogva Huszár Gál látta el Óváron. 37 Pápa tehát személyében nemcsak prédikátort, hanem professzort és püspököt is kapott. Óvár és Pápa között azonban tövises, hányattatott utat kellett még megtennie: Kassa, Debrecen , Nagyszombat, Komárom , Rózsavölgy és Komjáti jelzik nehéz életpályáját.
Amikor Sztárai 1574 tavaszán mégis rászánta magát, hogy körülnézzen a soporoni gyülekezetben, a pápaiak attól tartottak, hogy lelkész nélkül maradnak. Mivel pedig az előző évben, 1573-ban a Nagyszombatból elűzött Huszár Dávidot az iskolájuk rektorává fogadták, kézenfekvő volt, hogy a nyomdája miatt Komjátiból is menekülni kényszerülő 62 éves édesapát hívták meg pásztoruknak.
Debreceni Ember Pál – Szilágyi Benjamin Istvántól vett adat alapján – –Gallus Huszár , Anayius. Past. Eccles. Papensis et Superintendens -ként ír a reformátorról. 38
Botta I stván kiváló Huszár-monográfiájában felveti a kérdést: kik egyengették a tudós prédikátor Pápára menetele útját a személyében is támadásoknak kitett patrónusa, Forgách Imre Nyitra megyei birtokáról. Szóba jöhet régi tanítványa és barátja, Bornemisza Péter , ajánlhatták az Enyingi Török családdal rokon Salm grófok, de kézenfekvő magának Sztárainak a személye is, aki már Sopronba is –alkalmas embert ígért maga helyett. Bizonyára szerepet játszott azonban a pápaiak döntésében az egy év óta megkedvelt fiatal rektornak, Huszár Dávidnak is a személye.
Rövid egy év volt mindössze Huszár Gál pápai szolgálata. Úgy tűnik, Sztárainak 1575 elején bekövetkezett halála után, még az év első felében püspökké választották; október 23-án azonban már ő is elhunyt. Az 1576-ban tartott hegyfalusi zsinat már az egész Dunántúlra való kiterjedéssel Szegedi Mátét választotta meg az evangélikusok főpásztorává. 39
Sztárai halála után Huszár Gál fia, Dávid lett a város második lelkipásztora. Talán még az apa ordinálta itt az addig rektori tisztet betöltő fiát. Ám halála napját már régebben és többször megjövendölte. Élete 63. évében, keresztelése emléknapján, vagyis 1575. október 23-án, vasárnap hunyta le örökre szemét. 40 Az évek óta tartó pápai pestis őt is elragadta.
Hű patrónusa, gróf Forgách Imre főispán, akihez halálhíre eperjesi törvényszéki bíró korában jutott el, latin nyelvű Naplójában ezekkel a szavakkal emlékezett meg atyai barátjáról: –Huszár Gál , az én második atyám, s mindenkinél kedvesebb barátom, nagy képzettségű teológus, Isten evangéliumának páratlan hűségű és fáradhatatlan hirdetője a jók nagy gyászára és fájdalmára, Pápa városában, 1575. október 23-án pestisben elhunyt, azon a napon, melyet ez a legjobb és szinte szent férfiú jóval előbb, ép és egészséges állapotában, utolsó napjaként nem egyszer megjövendölt. 41
Huszár Dávid lelkészsége idején a pápai gyülekezet a helvét hitvallás alapjára helyezkedett. A két evangélikus reformátor halálával egy időre véget ért a lutheri tanítás mintegy fél évszázados hirdetése Pápa városában.
A helvét szellemű –hercegszőllősi kánonok (1576) Huszár Dávid szorgalmazására a pápai nyomdában is megjelentek magyar és latin nyelven. Bár ezek jó részét Sopron és környéke evangélikusai is több részben átvették, az egyházak igazgatása Pápán és környékén teljesen református irányítás alá került. 42 Saját lelkésze ezentúl nem lévén, szórványsorsban tengődött Pápa evangélikussága. Igaz, volt – többnyire távol élő – püspöke és esperese, de istentiszteleti életét legfeljebb házaknál tarthatta.
A 17. század folyamán a dunántúli lutheránusoknak nyolc püspöke volt, ezek közül három Sárváron , kettő Csepregen , kettő Kőszegen , egy-egy pedig Németújváton, ill. Nemeskéren lakott. 43 Amikor az 1591-es –csepregi kollokvium után végleg megszűnt a két protestáns felekezet szervezeti közössége, az evangélikusok – patrónusaik révén – inkább a Nádasdyak, majd katolizálásuk után kisebb, de az Ágostai Hitvalláshoz szívósan ragaszkodó földesurak védelmében éltek. Ezek pedig inkább a Rábaközben , Kemenesalján , Győr , Sopron és Vas megyékben jelentettek támogatást. A 16-17. század fordulóján kiélezte a helyzetet a lutheri orthodoxia által merev hitvallásossággal fogalmazott Formula Concordiae első részének magyar fordítású kiadása 44 és a lelkészekre kényszerített hitvallásos hűségeskü írásos megkövetelése. 45
Nem segítettek az irénikus törekvések sem a feszültségeken. Samarjai János Pápán, 1628-ban kiadott Magyar Harmoniája – –azaz az Augustana és az Helvetica confessio articulusainak eggyező értelme – visszautasításra talált Lethenyei István csepregi evangélikus esperesnek és prédikátornak 1633-ban megjelent munkájában: –Az Calvinistac Magyar Harmoniajanac- Samarjai János , Calvinista Praedicator, és Superintendens által lett öszvehasonlétásának meg-hamisétása . 46 Az irénikus törekvések zsákutcája és a polémikus hangok kölcsönös erősödése azután nemcsak Pápán, hanem egész Dunántúlon további felekezeti harcokhoz vezetett, főleg Kanizsai Pálfi János , Pathay István, Samarjai János, másrészt Lethenyei István és Zvonarics Mihály részéről.
Pápán a két felekezet feszültsége már akkor kezdődött, amikor 1613-ban a pápai evangélikusok azzal a kéréssel fordultak az akkor még sárvári rektor Lethenyeihez , hogy küldjön nekik valamiféle írást, amelyben az úrvacsoráról való evangélikus felfogást megmagyarázza. Ezt nyilván Kanizsai Pálfi Jánosnak az evangélikusból református hitre áttért erőskezű pápai prédikátornak – utóbb püspöknek – a tanítása tette számukra kérdésessé. 47 Kérésükre Lethenyei Leonhard Hütter wittenbergi professzornak általa magyarra fordított kéziratából küldött erre vonatkozó néhány fejezetet. 48 A kézirat Pálfi kezébe is eljutott. Amikor pedig megtudta, hogy Pápán lakó híveinek Lethenyei magánháznál úrvacsorát is osztott, tollhoz nyúlt és rendkívül durva szavakkal támadta meg kollégáját. Az 1613-ban megjelent mű sajnos elveszett, de címe is bizonyítja a polémia hevességét:
–Sárvári Konyhárul , Lethenyei Istvántul Pápára némely csemege kivánóknak valami speciali gyanánt ajándékon egy Haydunak kecskéje alatt küldetet Fekete lével főt nyulhusnak abálása, visgálása és fü szerszámiban való fogyatkozásinak előszámlálása . Persze Lethenyei sem maradt adós a válasszal. Ţ sem válogatott a jelzőkben, mert többek között a munkát –ocsmány, undok, förtelmes, trágár és moslék jelzőkkel illeti és ígéri, hogy Pálfi írása –mindvégig, még holtaután is inventáriumában marad annak örök gyalázatára- 49
Még néhány adalékunk van e pápai évekből. Három évvel a polémia után egy pápai evangélikus főember, Egerszegi István kérésére Zvonarics Mihály sárvári lelkész – Lethenyeinek 1620-ban püspökké választott apósa – kérdés-feleletes formában írást küldött Pápára az evangélikus úrvacsorai tan után érdeklődő férfinak. Ez vagy ennek másolata Tolnai István bői református prédikátor kezébe került, aki azt jelentette Pathay István püspöknek. Ez pedig Klaszekovics István evangélikus püspök kolégájának kemény hangú levelet írt, miért avatkozik be a sárvári lelkész a pápaiak dolgába. Zvonarics mentegető levélben megírta, hogy ő nem Pápának, hanem az őt megkereső evangélikus főembernek küldte meg magánjellegű tanító írását. 50
Kanizsai Pálfi utóbb Kis Bertalan sárvári püspököt is megtámadta –Fantom Fant: Azaz Sárvári Püspöknek kozmás levelére való választétel címen, 1632-ben. Ebben Kis Bertalan egy missilis levelét veszi bonckés alá. Az írás kéziratban maradt, de széles körben terjesztették. Benne az evangélikusok ubiquitas-tanát akarta kipellengérezni. Azt írja, hogy ha Krisztus mindenütt jelen van, akkor teste –benne van minden vödör borban és minden káposztás fazékban . Ismét nem maradt adós a püspökét védő Lethenyei a felelettel: –-Talán a fántom fánt helyett tromfot vészen el, hogy a tök király ne láttassék uralkodni a makk királlyal- 51
Feltűnően kevés adatunk van a 17. század második felének pápai evangélikusságáról. Az amúgy is zaklatott dunántúli felekezeti viszonyok a református kollégium Gyászévtizedet (1671-81) megelőző virágzása idején feltehetően további szórványsors küzdelmei és viszontagságai jellemezték életét. Séllyei István püspök és társai gályarabságából több dunántúli lutheránus prédikátor is kivette ugyan részét, Pápán azonban sem azt megelőzően, sem még néhány évtizedig nem volt nyilvános vallásgyakorlatuk.
Az átmeneti vallásszabadság hajnalát II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának dunántúli sikerei jelentették. A változó szerencsével folyó hadjáratok során Pápa hol a császáriak, hol a kurucok kezébe került. 1705 márciusában az egri táborból azt írta Rákóczi, hogy –Pápának és Tatának meg hódításával szerencsésen folynak dolgaink . 52
Az evangélikusok egyik főembere Rákóczi táborában telekesi Török István volt. A maga-toborozta lovasezredével a kurucok első dunántúli hadjáratában vezette győzelemre seregét. A fejedelem előbb Dunántúl kerületi commissáriusává, majd a szécsényi országgyűlésen szenátorává nevezte ki. 53
Az ellenreformáció addigi hódításainak még az 1691-es soproni országgyűlésen biztosított –artikuláris gyülekezetek sem tudtak igazán gátat vetni, hiszen vármegyénként a szabad királyi városokon kívül csak két községben biztosított szabad vallásgyakorlatot. A kuruc győzelmek hatására Török István mint patrónus tüstént lehetővé tette több, addig elnyomott egyház újjászületését.
Úgy történt ez Pápán is, annak ellenére, hogy ott a klérusnak olyan hatalmas földesúr állt a háta mögött, mint gróf Esterházy Ferenc . A lutheránusok mindjárt 1707-ben házat szereztek a város piacterén. Ennek földszintjén rendezték be az –oratoriumot , az emeleten pedig a beiktatott új lelkész, Kövesdi János prédikátor lakását. Az épület hátsó udvarában szervezték meg az iskolát és Rogáts János tanító lakását.
1709-ben Kövesdi utódjául a szakonyi születésű, Halléban tanult győri rektort, Tóth Sipkovits Jánost hívták meg, akit közben Lipcsében lelkésszé szenteltek. A később dunántúli püspökké választott, nagy tudományú pietista lelkész Török István földesúrral komaságban is állt. 54 A Rákóczi -szabadságharc bukása után öt évi pápai lelkészkedése erőszakos beavatkozással zárult. 1714. február 3-án Esterházy gróf –földesúri auctoritásból kiparancsolta őt a paplakból, s mikor ellenállt, megyei hajdúkat és fegyveres spanyol katonákat küldött oda. Fejszével törték be a paróchiát, elűzték a tanítót is, és mindkettőjük könyveit nyilvánosan elégették. 55
Tóth Sipkovics Pápáról Tétre került, de onnan is több ízben visszajött a pápai evangélikusok kérésére istentiszteletet tartani Kéttornyúlakon . Halála után, 1757-ben a gyülekezet Homokbödögéhez csatlakozott. Erről tanúskodik Hrabovszky Sámuelnek , a későbbi dunántúli püspöknek a hiványa: ő ugyanis wittenbergi tanulmányai után Téten lett pap, s innét elődjéhez hasonlóan továbbra is gondozta az augustana konfesszión lévő, Bödögén otthonra lelt gyülekezetet, amíg 1762-ben Nemesdömölkre nem távozott. 56 Mivel azonban akkortájt Bödöge is csak filia volt és Ugodhoz tartozott, a hívek itt sem templomban, hanem – egykorú feljegyzés szerint – egy bizonyos Péter András házában gyűltek össze istentiszteletre. 57
A pápai evangélikusok újkori története – a lelkész és templom nélküli hosszú évtizedek után – az utolsó két évszázadra tekint vissza. II. József türelmi rendeletének hatására 1784-ben kezd újra szerveződni a gyülekezet.
Az új korszak első lelkésze Szakonyi József volt 1786-től 1807-ig. A dabronyi születésű, kiváló képességű ifjú tíz évig tanult a soproni líceumban, majd három éven át Jénában. Tíz évi nemescsói működése után hívták meg Pápára, ahol utóbb főesperes és a pesti, 1791-es zsinat tagja is lett. Tudományos művei mellett az ő nevéhez fűződik az első evangélikus templom felépítése Pápán. Felavatásán szerzett éneke: –Vesd le Pápa gyászruhádat- sokáig kedvelt ének volt a lutheránusok között. 58
Ettől az időszaktól kezdve folyamatosan volt lelkészük. Berke Mihály (1808-1813) és Horváth István (1813-1826) után egyik neves papjuk Sikos István győri születésű, Jénában tanult tudós ember lett. 1831-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletében jelentős hagyatékot juttatott a gyülekezetnek. Számos prédikációja, gyászverse és életrajza jelent meg. Üdvözlő verset írt Széchényi Ferenc grófnak is. Az 1811-es Nagy-győri Énekeskönyvben számos éneke volt található. 59
Molnár Gábor (1832-1836) és László Jónás (1836-1872) után a századforduló országosan is kiemelkedő lelkész-püspökével dicsekedhetett – mégpedig felekezeti különbség nélkül – Pápa városa: 1872-ben Gyurátz Ferenc re esett a gyülekezet választása.
Gyurátz János és Mesterházy Teréz fia a Vas megyei Bükön született 1841-ben. 1925-ben bekövetkezett halálakor egyik búcsúztatója – Pálmai Lajos győri lelkész – találóan jegyezte fel róla a következő mondatokat. –Bölcsője egyszerű falusi ház kis szobájában ringott, a szalmafödeles házat fehérvirágú akácfák és szívós szilfák árnyékolták, gyermek- és ifjúkora ennek a kis háznak istenfélő, munkától áldott, szeretettel gazdagított levegőjében folyt le, azért őrizte meg lelke fehérségét, akarata szívósságát, munkaszeretetét s gyermeki vallásos lelkületét akkor is, mikor Isten kegyelme őt az elsők közé emelte. Más talán megszédül a világ tömjénfüstjében, meglankad az elért célnál, feledi a szegénység kunyhóját, – neki élemedett korában is felüdülés volt, ha útja, vagy gondolata oda vezetett a szülői ház csendes világának áldva áldott emlékei közé- 60
Részletes életrajzát néhány évvel később Payr S ándor egyháztörténész professzor írta meg. 61 A soproni líceumi évei és hallei tanulmányútja után az előbb kővágóörsi káplán-tanár, majd beledi lelkész meghívását az 1872-es pápai közgyűlés határozta el. Az ezidőtől vezetett lelkészi naplója 12 vaskos kötetet tesz ki. Ebből is kiviláglik, hogy mindjárt kezdetben három fontos területet célzott be munkatervébe: az iskola, a szegénygondozás és a templom ügyét. Az iskola érdekében –Iskolai és Népkönyvtárat , a diakóniai munka beindítása végett Nőegyletet és Gyámintézetet létesített.
Ahhoz pedig, hogy a gyülekezet nagy álma: új templom, harang és torony terve is megvalósulhasson, 1877-ben díszes kiállítású Emlékkönyvet szerzett be, és ebbe iratta össze az addigi és azután kapott gyülekezeti adományozók és adományok adatait. Sorra szerzett ily módon alapítványokat, egy ízben nem kevesebb, mint 50 katasztrális hold földet a gyülekezet számára. 62
A néhány év alatt begyűlt adományok alapján a közgyűlés 1879-ben elhatározta, hogy Luther születésének 400 éves jubileumi évében, 1883 tavaszán megkezdik az új templom építését. Tervezésével Hencz János csikvándi lelkész fiát, Hencz Antal keszthelyi építészt bízták meg. 63 Bár ennek első tervében torony és harang nem szerepelt, az újabb adományok lehetővé tették ezek megvalósulását is. A régi orgonát, oltárt és szószéket a kertai gyülekezet vette meg méltányos áron. A templomépítés alatt a református egyház engedte át templomát.
A régi imaházból csak jobb- és balfelől az oldalfalak szilárd részeit hagyták meg. Az oltárképet, Krisztus mennybemenetelét Herz Dávid pápai rajztanár festette. A templom ünnepélyes felavatására 1884. október 26-án került sor. 64 Karsay Sándor dunántúli püspököt már az új harangok fogadták. Ekkor ismét felelevenítették az egykori pápai lelkész, Szakonyi József énekét: Vesd le Pápa gyászruhádat- 65
Ebben az évben értékes statisztikát készített a gyülekezet lélekszámának fejlődéséről Gyurátz káplánja, Hutter Zsigmond . Kimutatta, hogy a gyülekezetben megkereszteltek száma 1785-ben 13, 1807-ben 47, 1810-ben 25, 1825-ben 65, 1835-ben 49, 1843-ban 84, 1862-ben 46, 1879-ben 84, 1884-ben 79 volt. Száz év alatt Pápán 4973 evangélikus született, 1616 pár házasodott és 4825 fő halt meg. 66
Későbbi éveiben a tudós lelkész és főpap nagy irodalmi tevékenységet is folytatott: 1886-ban –Pénz és jellem , 1886-ban –A szabadkőmívességről , 1887-ben –A hit oltára , 1888-ban –Luther Márton élete , 1889-ben –Kézi Ágenda , 1892-ben –Gusztáv Adolf svéd király élete , 1894-ben –Lelki vezér , 1911-ben –Hősök kora , 1917-ben –A nő című könyvei kerültek publikálásra több kisebb történeti dolgozata és emlékbeszéde mellett.
Gyurátz Ferenc emlékét nemcsak a templom előtt felállított mellszobra, Lux Elek 67 alkotása, hanem az általa 1899-ban alapított, majd róla elnevezett Kőszegi Leánygimnázium és Internátus őrzi. Az utóbbi sajnos csak –őrizte emlékét, mert az egyházi iskolák államosításakor, 1950-ben kénytelen volt működését megszüntetni, és még a mai napig sem került vissza a Dunántúli (ma: Északi) Egyházkerület jogos tulajdonába.
A pápai evangélikus anyagyülekezetnek 1901-ben 1501 tagja volt a városban, ezen kívül százon felüli lélekszámmal rendelkezett 5 filiája (Nagyacsád, Alsó- és Felsőgörzsöny, Békás , Mezőlak és Takácsi ), valamint százon aluli lélekszámmal 11 szórvány. Amikor Gyurátz Ferenc 1916-ban 75 évesen lemondott 21 évi püspöki tisztéről és gyülekezeti lelkészségéről – amelyben 44 évet töltött –, lelkész utódja 1917-től 1928-ig Mesterházy László lett. Eközben mind a veszprémi egyházmegye felügyelője, dr. Kluge Endre , mind pedig Belák Lajos gyülekezeti felügyelő és munkatársai sokat tettek a gazdag gyurátzi örökség folytatásáért. Annál is inkább, mert az idős püspök egészen haláláig (1925) együtt élt pápai családjával, és amennyire tehette, be is segített a gyülekezetben.
Mesterházy László korai halálával 1929-ben Schöck Gyula püspöki másodlelkészt választotta pásztorává a gyülekezet. Az egyház elemi iskolájában jó segítőtársa volt továbbra is Kakas Irén tanítónő. 1931-ben működésének negyedszázados jubileumát bensőségesen megünnepelte a gyülekezet elnöksége. 68
Új korszakot jelentett Pápán a lovászpatonai származású, lelkes magyarságú Bácsi Sándor lelkipásztorrá választása 1938-ban. Az addig Celldömölkön prédikáló, ifjúsági munkát és gyülekezeti házat létesítő kiváló szónok csaknem két évtizedre beírta magát Pápa városának a történetébe. Mindjárt 1939-ben az orgonát építtette újjá Kakas Irén vezetésével Leányegyletet, Hodik Imréné irányításával Nőegyletet, Nagy Endre kollégiumi tanár és Ágoston József karnagy elnökletével Ének- és Zenepártoló Egyesületet, Nagy Zoltán vezetésével Evangélikus Ifjúsági Egyesületet hívott életre.
A tanulóifjúság Diákszövetségben és a Bóra Katalin Körben , a leányok – reformátusokkal is közösen – a Lórántffy Zsuzsanna Körben fejtették ki egyházépítő és kulturális tevékenységüket. Elősegítette az értelmiség addiginál nagyobb mértékű bekapcsolódását dr. Huszár István pápai ügyvéd, egyházmegyei ügyész gyülekezeti felügyelővé választása 1939-ben.
Az egyháztársadalmi munka háború előtti fellendülésével együtt a szeretetszolgálat, beteglátogatás, kórházi munka és jótékonysági tevékenység jellemezte az egyházi életet. Az iskolai hitoktatás pedig azáltal lendült fel a korábbihoz képest, hogy külön hitoktató lelkészeket is választott a gyülekezet – még 1932-ben – Bárány László , majd 1942-ben Domby László személyében.
A háború súlyos károkat okozott anyagi és lelki téren egyaránt. A légnyomás egy ízben elpusztította a templom ablakait és vakolatát. A parókia lakói sok kibombázottat és menekültet fogadtak be, olykor negyvenen is meghúzódtak a paplakban. 69 A vihar elmúltával bedeszkázták a templom ablakait, betemették az udvari bombatölcsért, az elpusztult kerítés helyett a szomszéd felől falkerítést építettek. A gyülekezet iskolája az alsó négy osztállyal újra megkezdte működését, a felső tagozat pedig a Református Polgári Iskolához csatlakozott, amely átmenetileg új nevet kapott Protestáns Általános Iskola címen.
1947-ben a lelki élet is nagymértékben fellendült Túróczy Zoltán tiszakerületi – utóbb dunántúli – püspök 6 napos pápai evangélizációja következtében. Anyagi felemelkedés is mutatkozott: megvehették pápai evangélikus diákszállás céljára az ún. Billitz-féle házat egy takácsi hagyatéki föld – Németh Mihály 44.278 négyszögöles birtokának – árából. 1949-ben sikerült a templomot renoválni. A munkát a celldömölki Rács-Reich Imre festőművész tervei alapján őskeresztény motívumok felhasználásával és Bácsi Sándor irányításával a pápai Bíró testvérek végezték. Az új egyházközségi felügyelő, Lóránt Ödön és a Veszprémi Egyházmegye felügyelője, Mihály Sándor a január 23-i ünnepen elismerő szavakkal emlékeztek meg a nehéz évek erőfeszítéseiről. Az ünnepségen már a villanyerőre átépített orgona is megszólalhatott.
A gyülekezet örömét azonban még 1949 nyarán mély fájdalom váltotta fel. Az egyház iskoláját államosították. Rózsa János és Ágoston József tanítókat állami tanítókká minősítették át. A gyülekezeti iskola épületét és teljes felszerelését ellenszolgáltatás nélkül az állam vette át. Átmenetileg a tanítók még végezhették ugyan a kántorizálást, utóbb azonban mindennemű egyházi közreműködésüket szigorúan megtiltották. 1950 februárjában az egyháztanács kénytelen volt a gyülekezeti földeket is –felajánlani az államhatalomnak.
Mind e nehézségek ellenére hálával kell megemlítenünk, hogy a Rákosi-korszak legnehezebb éveiben is még élénk volt a gyülekezeti élet a pápai evangélikusok között. E sorok írója mint segédlelkész 1953-1954 között egy teljes évet töltött Pápán. Nemcsak szép emlékei, hanem egykorú fényképek is tanúskodhatnak erről. Különösen a gyermekbiblia körök és a serdülő ifjúság munkája volt akkor még lankadatlan és a gyülekezet lélekszámához viszonyítva igen magas. Az akkor 2400 evangélikust számláló egyházközséghez ugyanis filiák és szórványok is tartoztak, s ez a szám az összgyülekezet lélekszámát jelezte.
Bácsi Sándor t 1956 tavaszán a győri gyülekezet választotta lelkészévé, egy ideig az Északi Egyházkerület püspökhelyettese is volt, azonban izzó hazafisága és Győrött mondott beszéde miatt a forradalom után felfüggesztették állásából és sokáig megalázó körülmények között kellett élnie. Utódja 1956-tól 1971-ig Halász Béla addigi kapolcsi lelkész, a Veszprémi Egyházmegye esperese lett. A nagy műveltségű lelkész azonban – ugyanúgy, mint utóda, Sikos Lajos esperes (1971-1986) – minden jószándéka ellenére kénytelen volt a pártállam intézkedéseit végrehajtani, ami azután hozzájárult a gyülekezeti látogatottság nagy mértékű csökkenéséhez, különösen az értelmiség köreiben. Ţket is a félelem vagy a közöny tartotta sokszor vissza az aktív egyházi életben való részvételtől.
1986-ban, Sikos esperes nyugalomba vonulása után az addigi bakonyszombathelyi lelkész, Varga György került a gyülekezet és az egyházmegye élére. Az evangéliumi ébredési mozgalmak köréből származó buzgó lelkipásztor és aktív szervezőképességű felesége az utóbbi években – amihez a külső körülmények is hozzájárultak – újra fellendítették a pápai evangélikusság lelki-szellemi, sőt anyagi életét is. A hívek mozgósítása mellett egyik fő célukként a templom teljes megújítását tűzték maguk elé. Hála Halász Béla esperes és Görög Zoltán segédlelkész korábbi működésének a templomfalak külső renoválására még 1970-ben sor kerülhetett. Akkor a teljes külső vakolat leverése is megtörtént. Sikos esperes szolgálata idején, 1984-ben végezték el a torony bádogrészének a festését.
Ily módon 1987-ben a gyülekezet hozzáfoghatott az anyagbeszerzéshez, majd 1988 tavaszán a kivitelezési munkához. Először a tetőszerkezeten történt meg a teljes léc- és cserépcsere, majd a bádogrészeket cserélték le, és új ereszcsatornákat szereltek fel. A nagyobbrészt elkorhadt ablakkereteket fenyőfáról tölgyfára cserélték ki. Ezt követte a kőművesmunka és a falak külső festése, majd végül a padok alatti villanyfűtés beszerelése. 70
Nem kevés erőfeszítést és talán külső-belső feszültséget is jelentettek ezek az évek és ezek a munkálatok. Ugyanúgy, amint az a megújulni vágyó magyar társadalmunkban is történt és történik. A pápai evangélikusok szellemi-lelki arculatát azonban ugyanaz a reménység formálja, amely Pápa városának és egész magyarságunknak az életét. Ezért is vallhatjuk mindnyájan – felekezeti különbség nélkül – Pál apostollal: –Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindent megcselekedhet feljebb, mintsem kérjük vagy elgondoljuk a mibennünk munkálkodó erő szerint, annak legyen dicsőség az egyházban, a Krisztus Jézusban, nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké! (Ef. 3, 20-21)