A középiskolát szülőhelyén és Veszprémben, a bölcseletet Szombathelyen és Győrött tanulta, veszprémi papnövendékként végezte a hittudományi pályát. 1842. május 7-től székesfehérvári káplán és az elemi iskolák hittanítója. Előbb Budakeszin, azután Vörösváron volt plébános. Több cikket irt a Magyar Sion, a Religio és Nevelés, Egyházi Beszédek Gyűjteménye, a Pesti Hírnök, az Idők Tanúja, a Religio, a Tanodai Lapok és a Magyar Állam c. lapokba. Írásai alatt gyakran B. vagy B. I. és K. jegyet használta.
Művei: Beszéd, melyben mint székesfehérvári elemi iskolai hittanító búcsúzik kedves tanítványaitól. Székesfehérvár, 1842. – Megtestesült ige az igaz felvilágosodás és szabadságnak szerzője. (Egyházi beszéd.) Pápa, 1847. – Jegyzetek az egyházjogi ellenészrevételekre a Religióban adott Felelet fölött. Pest, 1855. –. Néhai Jeszeniczei Jankovich József k. tanácsosnak gyászemléke. Pest, 1861. – Szent István első magyar király a XIX. században. Pest, 1870. –. Egyházi nevelési és politikai dolgozatok. Bp., 1873. – Minő természetűek a katholikus alapok. Bp., 1873. – A polgári házasság kérdése a magyar képviselőház szőnyegén. Bp., 1874.
I.: Szinnyei.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.