Vanyolai féltelkes jobbágycsalád gyermeke, akinek egész életére és munkásságára nagy hatással volt a Bakony-széli falu. Már gyermekkorában a természetet vallotta legjobb barátjának. Sopronban, Győrben és Pesten tanult, majd külföldi tanulmányutak után Pesten, később Szarvason telepedett le. Petőfi plebejus törekvéseinek egyik legfőbb előkészítője. Évekig írásaiból és szerkesztői munkákból élt. 1833 és 1838 között a Hasznos Mulatságok segédszerkesztője. 1834-ben, Lipcsében megindította az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tárt, 1838-ban egyik kezdeményezője a Természet c. folyóirat megjelentetésének.
1842-ben a Kisfaludy Társaság tagja, és a Természettudományi Társaság első titkára. 1843-tól Szarvason tanított, de az iskolában mondott plebejus nézeteit összefoglaló Erkölcsi beszédei miatt a kormány vád alá helyezte. Minden tantárgyat anyanyelven tanított, az iskolában eltörölte a botbüntetést. Az első alulról érkezett közéleti írónk, aki népben, nemzetben és nagyvilágban gondolkodott.
Cikkeiben a plebejus demokrácia, a jobbágyfelszabadítás, a szabad munka, a szabad tulajdonviszonyok elveit hirdette. Kortársai már életében példaképnek tekintették, leginkább Petőfi, aki a függetlenség bajnok férfiának nevezte. Vanyolai szülőházában emlékszobája van, a ház és az általános iskola falán tábla őrzi emlékét. Az iskola előtt mészkő mellszobra, Tarr István alkotása látható. Pápán lakótelep vette fel a nevét.
Művei: A legszebb lány. Pest, 1834. – A szépítés mestersége. Kassa, 1835. – Pesti levelek. 1–2. Köt. Kassa, 1835. – Tapasztalt méhészgazda. Kassa, 1835. – Körültekintés növény országban. Kassa, 1835. – Tárcsai Bende. (r.) 1–3. Köt. Pest, 1836. – Életszakok. Pest, 1837. – A földtulajdon melegsége. Pest, 1837. – Gyakorlati méhészgazda. Pest, 1839. – Magyar nyelvtan. Buda, 1840. – Vajda Péter erkölcsi beszédei. Bp., 1931. – Őszinte beszédek. Pest, 1837. – Buda halála. (d.) Pest, 1867. – Költemények prózában és más írások. 1958. – Vajda Péter 1808–1846. (Válogatás.) Békéscsaba, 1958. – Válogatott művei. Vp., 1972.
Irodalom: PETŐFI Sándor: ~ halálára. 1846. – SZÉCHY Károly: ~ élete és művei. Bp., 1892. – SZINNYEI Ferenc: ~ novellái. Bp., 1921. – HANZÓ Lajos: ~. Békéscsaba, 1958. – JELENCSIK Sándor: ~ emlékére. Pápa, 1971. – FENYŐ István: Nemzet, nép, irodalom. Bp., 1973. – HARMATH István: Érdemes sárkányt ölni! ~re emlékezünk. = Harmath István emlékezete. Vp., 1990. – HEGEDŰS Géza: ~ (1808–1846). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Bp., 1992. –TÓTH Dezső: A haza ~ műveiben. = MPK.,.,, 1996. 3–4. sz. – TÖLGYESI József: ~ a pedagógus. = MPK.,.,, 1996. 3–4. sz. – VARGA Györgyné: ~ az utódai emlékezetében. (Társszerző.) = MPK.,.,, 1996. 3–4. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.