1847-ig Stancsics Mihály néven ismert. Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Ácsteszér községben született. Földművesként dolgozott, takács-mesterséget tanult, majd több településen (Ganna, Devecser, Tapolca, Kolontár) segédtanító. Alakja összeforrt a 19. századi nemzeti függetlenségért, a demokratikus szabadságjogokért és a földosztásért folytatott küzdelemmel. Emlékét Gannán szobor őrzi.
Művei: Népkönyv. 1–3. Füzet. Pest, 1842. – Földmívelési ipar ébresztésének egyetlen módja. Pest, 1842. – Nép szava az Isten szava. Pest, 1848. – Művei. 1–12. Köt. Pest, 1873–1885. – Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. (Bev.: SUPKA Géza.) Bp., 1947. – Életpályám. Bp., 1949. – Táncsics Mihály válogatott írásai. (Sajtó alá rend.: GERÉB László.) Bp., 1957.
Irodalom: RÉVÉSZ Mihály: ~ és kora. Bp., 1942. – LESTYÁN Sándor: Az ismeretlen ~. Bp., 1945. – BÖLÖNI György: Hallja kend ~. Életrajz. Bp., 1946. – BENKŐ Jenő: ~ Gannán. = P. Honismeret. Tan, 1970.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.