Tallós Pál

Somorján polgáriba járt, Pápán érettségizett, 1953-ban, Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet. Az 1954–1957-es években a Magas-bakonyi Erdőgazdaság bakonybéli erdészetének szakelőadója. 1957 után Budakeszin és Sárváron dolgozott. Járta és kutatta a Pápa környéki lápréteket, a Devecseri-széki erdőket és a fenyőfői homokvidéket, a Nyirád-környéki erdőket. Kutatómunkája kezdetben az erdőtipológiai vizsgálatokra irányult, majd kiterjedt a lepkék faunasztikájára és cönológiájára. A Bakony növényzetében néhány ritka fajt fedezett fel, talált új nagylepke fajokat is. Legjelentősebb műve a két fenyőfői erdeifenyves-állomány lepkefaunájáról írtdolgozata. Közel negyven tanulmányában a modern növény- és lepketársulás-tani feltárásokban alkotott maradandót. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

Művei: A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. – Két fenyőfői erdőtípus lepketársulásainak vizsgálata, tekintettel a károsítókra. = Erdészeti Kutatások, IV. 1954. – Erdő és réttípus tanulmányok a Széki-erdőben. = Erd. Kut, 1959. Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához. = Vp. Megy. Múz. Közlem.,

Irodalom 1963. I.: CSAPODY István–SZODFRIDT István: Emlékezés ~ra (1931–1968). = Vp. Megy. Múz. Közlem., 7. Vp., 1968. – MAJER Antal: A zirci Panteon nagyjai. – SZONTAGH Pál: Megemlékezés ~ról. Bp., 1970. – Tallós Pál erdőmérnök (1931–1968). = N., 1993. jan. (Magyar múzeumi arcképcsarnok: †Szombathely.)

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Pozsony
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Sárvár
Foglalkozás
erdőmérnök, botanikus