A teológiát Pápán, a Református Kollégiumban végezte. Egy évig Pápán segédtanítóként a poézist oktatta, Balatonfüreden, akadémikus rektorként (tanítóként) három évet töltött. Lelkészi hivatását Öcsön kezdte, Sólyban folytatta. 1850. február 3.-tól Veszprémben volt ref. lelkész, 1851 után egyházmegyei levéltáros és könyvtáros. Hosszú évekig tanácsbírói tisztet is betöltötte. Az 1845-ben, Pápán megjelent Tavasz című zsebkönyvben két verse olvasható. Epigrammáival és az ógörög irodalomból vett műfordításaival tűnt fel. Költeményei jelentek meg a Lant, az Atheneum, a Nemzeti Almanach, a Tavasz és az Országgyűlési Almanach c. folyóiratokban. A Kisfaludy Társaság tagja, Lukianosz fordításával a társaság dicséretét nyerte el. Somlóhegy c. verse több folyóiratban is megjelent. A veszprémi Vámosi úti temetőben van síremléke.
Művei: Tiszteletversek. Vp., 1837. – Sophokles színművei. 1–2. Köt. Bp., 1847.
Irodalom: Egyh. és Isk. L, 1884. 41. sz. – SZOMAHÁZI István: ~ 1812–1884. = Vp, 1884. okt. 12. – SZÉP Lajos: ~. = Vp. 1884. okt. 12. – NÉMETH József: Somló. Devecser, 1938. Reprint: 1993. – MOLNÁR Jánosné: Példamutató református pap. = N., 1999. okt. 13.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.