Sz. János uradalmi gazdatiszt és Jankó Anna fia, 1823-ban Pápán kezdte tanulmányait, majd Győrben járt középiskolába, ahol tanára, Czuczor Gergely biztatta írásra. 1831-ben ugyanott bölcseleti tanfolyamot, majd 1831-1836-ig a pesti egyetemen papnövendékként hittudományi tanfolyamot végzett. 1837 májusában áldozópappá szentelték és Karádon lett segédlelkész.
Püspöke 1838. szeptember 12-én a veszprémi papnevelő tanulmányi felügyelőjévé és helyettes tanárrá, 1842. október 29-én aligazgatójává nevezeték ki. Mint közkedvelt egyházi szónok 1842-ben Deák Antal (Deák Antal József (Söjtör, 1789. ápr. 15. – Kehida, 1842. jún. 20.): Zala vm. alispánja és országgyűlési követ, Deák Ferenc testvérbátyja) temetésén gyászbeszédet mondott. 1845-től plébános Csicsón, majd a budapesti egyetem hitszónoka, 1848-ban a „Katholikus Néplap” alapító szerkesztője. A jó és olcsó könyvkiadó társulatnak (melyet ma a Szent István Társulat neve alatt ismerünk és 1847. máj. alakult) egy ideig titkára volt.
1950-ben a szabadságharc alatti magatartása miatt el kellett hagynia a fővárost. Felső-Iszkázra vonult vissza, ahol 1850. október 1-től, mint helyettes működött, majd 1855-ben plébánossá nevezték ki. 1861-ben és 1865-ben országgyűlési képviselővé választották. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1867. július 27-én és 1869. március 17-én, Pápán negyedízben nyerte el a képviselői mandátumot. 1867. szeptember 15-én Bénalutról címzett apáttá nevezték ki. 1869. április 14-én, az Akadémia nagygyűlésén tiszteletbeli tagnak választották. Ugyanezen évben veszprémi kanonoknak, június 30-án pedig szombathelyi püspöknek nevezték ki.
1870-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. Írásaival mindenekelőtt a falusi embereket kívánta szolgálni. Erkölcsnemesítő színdarabokat fordított, népies elbeszéléseket írt.1880-ban a természetvizsgálók szombathelyi gyűlésének elnökévé választották, megnyitó beszéde figyelmet keltett. Jótékony adományai közül kiemelendő az a 21,955 forint, melyet az iszkázi templom építésére adott.
Versek és két elbeszélése álnév alatt a Regélőben jelentek meg; – a Religió és Nevelésben, utóbb a Religióban gyakran jelentek meg dolgozatai prózában és versben; – cikkeket is írt az általa szerkesztett Őrangyalban és Kath. Néplapban; – egyházi beszédei az Egyházi Beszédek Gyűjteményében (1832-1833.) vannak; a m. tud. társ. Évkönyveiben (II. 1835. Emlékbeszéd Imre János felett); az Egyházi Folyóírásban (1833. III. Az újonnan alapított árvaház Zolnán); az Egyházi Tárban (VIII. 1835. Beszéd Horváth János püspök felett); a Családi Lapokban (1852-54., 1856., 1858. rajzok és költ.); a M. Nép Könyvtárában (1854-55.); az István bácsi Naptárában (1856. Somlói szüreti tintarajzok); az Ifjúsági Plutarchban (1859. II. I. Horváth János); a Hölgyfutárban (1861. 74. sz. Első május 1848.); az Egyetemes Magyar Endyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái: – Egyházi beszéd, Veszprém, 1839. – Emilia, vagy az elvált házasság. Németből ford. Pest, 1842. – Egyházi gyászbeszéd, Nágocson 1844. szept. Veszprém. – Egyházi szózat Sümeg, 1844. dec. – Egyházi gyászbeszéd, melyet néh. Névedi Botka József hamvai fölött a szent-péteruri sz. egyházban 1846. ápr. 22. tartott egyházi gyász-ünnepély alkalmával mondott. U. o. – Tanácsadó a falusi nép számára. Pest, 1849. (Németül J. K. által ford. Buda, 1848.) – Az egyház hivatása új alkotmányunk irányában. Szent István király ünnepén a budai főtemplomban fejtegette. Pest, 1848. – Tiszteletkoszorú, mellyel főm. és főt. nagykéri Scitovszky János esztergomi érsek... érseki méltóságába Esztergomban 1850. jan. 6. történt ünnepélyes beiktatására kedveskedik a Jó és olcsó könyvkiadótársulat. U. ott. – A zsöllér leány. Népies elbeszélés. U. ott. 1850. – Elveszett fiú. Népies elbeszélés. U. ott. 1851. – Egyházi szózat, melyet Komár József úrnak, eddig a pápai prot. főtanodában a történelem és a magyar irodalom tanárának a kath. egyházba ünnepélyes áttértekor 1853. évi kisasszony napján mondott. Veszprém, 1853. – Néphez alkalmazott egyházi beszédek az év minden vasárnapjai- és ünnepeire (I. évfolyam) U. ott, 1852., 1855. Három kötet. (Pótlékkötet az I. évf. első kiadásához. 2. bőv. kiadás. U. ott, 1859. 2. bőv. kiadás. Eger, 1858-59. Öt kötet.) II. évfolyam U. ott, 1856. Öt kötet. – A badacsonyi kereszt fölszentelése. Buda, 1857. (Egyházi beszéd és alkalmi költemény.) – Egyházi beszéd, mellyet Nagys. és Főtiszt. Gyöngyösi Pál József úrnak, a prémontrei kanonokrend főpapjának... Csornán 1857. jan. 1. napján tartott aranymiséje alkalmával mondott. U. o. – A hit vigasztalása kedveseink koporsójánál, melyet tek. Békássy Gyuláné szül. nedecei Nedeczky Ilona asszonynak Mezőlakon febr. 17. 1857. tartott gyászünnepén hirdetett. Eger, 1857. – Egyházi gyászbeszéd, melyet nagys. Pap Jánosné szül. Macsovai Licsek Jozéfa assz. Közép-Iszkáron máj. 6. 1867. tartott gyászünnepén mondott. U. ott. – Conscience Henrik, Flam csöndélet három kis elbeszélésben. Diepenbrock Menyhért után németből ford. Pest, 1858. (Családi olvasmányok 1. füzet.) – Krisztus egyházának történelme. Feszler József után ford. Bécs, 1860. – Egyházi beszéd, melyet tartott a Szent László-társulat megalakulásakor. Pest, 1861. – A falu őrangyala. Eger. 1862. (2. kiadás. Bpest, 1894.) – Rozzant szekér, sánta ló. Elbeszélések. Pest, 1868. (és Népiratkák 56. Bpest, 1892.) – Népnevelési egyletekről. Esztergom, 1868. – Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. Pest, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből III. 3.) – Egyházi beszédek. Bpest, 1903. Három kötet.
Szerkesztette az Egyházi beszédek gyűjteményét 1832-33-ban; az Őrangyal c. évkönyvet 1843-45. és a Kath. Néplapot 1848. júl. 6-tól december végéig Pesten.
Irodalom: FÜSSY Tamás: ~ püspök emlékezete. Bp., 1881. – GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/sz/sz25298.htm