1899-ben, a Budapesti Minta-rajziskolában rajztanári oklevelet szerzett. 1899-től 1902-ig a Pápai, 1902 és 1929 között A Sárospataki Református Gimnázium tanára. Arcképeket festett, könyveket illusztrált. A sárospataki főiskola számára megfestette Szemere Bertalan arcképét. Etnográfusként elsősorban a Tiszahát néprajzával, művészettörténészként a magyarországi történeti festészet, és iparművészet-történet kérdéseivel foglalkozott. 1920-tól a Magyar Néprajzi Társaság választmányának tagja. 1910-től a pápai Ifjúsági Művészeti Könyvtár című sorozat szerkesztője.
Művei: Rajzok – dalok. Sárospatak, 1906. – A könyv és a könyv díszítése. Pápa, 1910. – A magyarság és a rajzolás. Sárospatak, 1911. – Ősjegyek a magyar díszítőművészetben. Hn. 1912. – Magyar lim-lom. Sárospatak, 1928.
Irodalom: Deák Geyza. = Ethnographia, 1932. – POCSAINÉ EPERJESI Eszter: A Tiszahát néprajzgyűjtője: Palácsi ~. = Néprajzi Hírek, 1991.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.