Czigány Károly

A veszprémi gimnáziumban kezdte, Sopronban és Pápán folytatta tanulmányait és Pesten jogot végzett, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. Néhány évig a kaposvári törvényszéken tisztviselő, majd az Eszterházai, később a Sümegi Járásbíróságon dolgozott. 1861-ben szolgabíró. Nem sokkal később ügyvédként és földbirtokosként Kővágóörsön telepedett le. Révfülöpi villája a múlt század utolsó harmadában a vidék társadalmi életének egyik központja volt, ahol számos író (pl. Jókai Mór) és művész is megfordult.

Figyelmet keltettek társadalmi és bölcseleti kérdéseket tárgyaló írásai, amelyek a Balaton környéki, a zalai, a győri és a fővárosi lapokban jelentek meg. A Balaton kultuszának lelkes harcosa volt, sokat tett Révfülöpnek fürdőteleppé történő kialakítása érdekében. 1912-ben a Balatoni Szövetség közadakozásból emelt emlékoszloppal örökítette meg a nevét Révfülöpön, ahol a helytörténeti gyűjteményben több kéziratát is őrzik.

Művei: Lélek naplója. 1–2. Köt. Vp., 1886–1888.

Irodalom: Tapolcza és Vidéke, 1893. febr. 25. – Czigány Károly emléke. = Balatonfüred, 1911. júl. 16. – KISS László: A Révfülöpi Fürdőegyesület 100 éve. (Társszerző.) Révfülöp, 1999. (Révfülöpi Kiskönyvtár 3.)

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Veszprém
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Kővágóőrs
Foglalkozás
író, jogász