Szülei: Zicsi és Zajki Zichy Sándor, Tábodi Eperjessy Julianna.
Nős, felesége Nemeskéri Tomsics Julianna.
A magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy-Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az országgyűlési képzőművészeti társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja. A gimnáziumot a veszprémi piaristáknál, a jogot a pesti egyetemen végezte, mire patvarista volt Szentkirályi Mór, akkori pest-vármegyei alispán, majd Somsich Pál, országgyűlési követ mellett az 1843—44-es országgyűlés alatt. Az 1847 — 48-as országgyűlés nyilvános pályája kezdetén mint Moson vármegye aljegyzőjét és tiszti ügyészét érte és mint ilyen választatott meg országgyűlési képviselővé. Ez időben kezdte meg írói működését is kisebb lírai költeményekkel és hírlapi cikkekkel az Életképekben, Honderűben. 1848 végén elkísérte az országgyűlést Debrecenbe is, mint a békepárt tagja, hol a Jókai szerkesztette Esti Lapoknak munkatársa volt. A szabadságharc után haditörvényszék elé állították, majd Somogy vármegyébe jószágára belebbezték. 1860-tól mint Somogy vármegye jegyzője, majd mint a tabi kerület országgyűlési képviselője lépett fel ismét a közélet terén és publicisztikai és szépirodalmi működését újult erővel kezdte meg. A Pesti Naplóba írt vezércikkei, valamint röpiratai hozzájárultak a közjogi kérdések tisztázásához. A rövid politikai szünet alatt jogi és történelmi tanulmányainak eredményét foglalta össze. Dolgozott egyúttal Csengery Budapesti Szemléjébe és Arany János Koszorújába, Kemény Zs. Pesti Naplójába sat. A Kisfaludy-Társaság 1866., a Magyar Tudományos Akadémia 1870 . május 25.-én levelező taggá (1877 máj. 24. tiszteletivé) választotta. Az 1865—68-as országgyűlésnek igen tevékeny tagja volt. Gyakran volt bizottsági előadó. Az első delegációban is részt vett. (mint a tengerészeti budget referense). Azután egyik alkotója volt a népoktatási törvénynek, majd mint tanfelügyelő a fővárosban buzgó életbeléptetője. Szülőföldjének a tabi választókerületnek kétszeri képviselete után még mint Pápa és Sopron város országgyűlési képviselője vett részt a politikában és tagja volt a később feloszlott törvényelőkészítő-bizottságnak és majdnem állandó tagja az Akadémia Teleki-féle drámabíráló-bizottságának, Hunfalvy Pál halála után pedig az Akadémia I. osztályának elnöke. Hosszú időn át foglalkozott a Széchenyi-irodalommal.Vagyona egy részét emberbaráti és tudományos célokra hagyta. — Cikkeit. és egyéb munkálatait felsorolják a M. Tud. Akadémia Almanachja és kiadványainak jegyzéke; cikkeit és a munkáiról szóló kritikákat az Egyetemes Philologiai Közlönynek Hellebrant által közölt Irodalomtörténeti repertóriuma. — Munkái: 1. A kérdéshez. Pest. 1861. —2. Beszéde, melyet országgyűlési képviselővé választása alkalmából választóihoz Tabon, márc. 23. 1861. tartott. U. ott, 1861. — 3. Országgyűlési beszéde. U. ott, 1861. (Királyi Pál beszédével együtt.) — 4. Magyar szabadelvű conservativ politika. U. ott, 1862. — 5. Országgyűlési beszéde. U. ott, 1865. — 6. Strafford. Tragédia az angol történetből. U. ott, 1865. —7. Stuart Mária Skóthonban. Korrajz 4 szakaszban. U. ott, 1865. (Nemzeti Színház könyvtára. 71.) is U. ott, 1875.) — 8. Országgyűlési beszéde, melyet Pesten a képviselőházban 1861. máj. 28. tartott. U. ott, 1865. — 9. Csonka Ministerium, mint közvetítő. U. ott, 1866. — 10. Anglia története a forradalomig. U. ott, 1866. — 11. Cromwell vagy a nagyság átka. Történeti szomorújáték öt felvonásban. U. ott, 1866. (Az 1865. pályázat alkalmával a Teleki-díjjal jutalmaztatott.) — 12. Az angol forradalom története. U. ott, 1867. — 13. A szónoklatról. Székfoglaló értekezés a Kisfaludy-Társaságban, 1868. febr. 26. U. ott, 1868. — 14. Q. Horatius Szatírái (Etikai tanulmány.) U. ott, 1871. (Értekezések a Nyelv- és Széptud, köréből II. 6.) — 15. A tanítókról. Budapest, 1875. (Különnyomat a «Nemzeti Hírlap»-ból.) — 16. Gróf Széchenyi István mint paedagog. U. ott, 1875. — 17. Anglia története, II. Jakab trónralépte óta. (Macaulay.) Ford. Gsengery Antal, a III. kötettől Zichy. U. ott, 1875—77. — 18. Zichy Antal elbeszélései. U. ott, 1877. (Olcsó könyvtár 36. Új folyam 74—5, 1895.) — 19. Bölcs Náthán. Drámai Költemény öt felvonásban. írta Lessing. Ford. U. ott, 1878. (és Olcsó Könyvtár 72. Új folyam 165—8. 1895.) — 20. Lessing. Székfoglaló. U. ott 1878. (Értekezések a Nyelv- és Széptud. kör. 3.) — 21. Eszmék, adatok, adomák gróf Széchenyi István naplójából. U. ott, 1880. — 22. Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. U. ott, 1884. — 23. Programmbeszéde Sopron választóihoz. ü. ott, 1884. — 24. Széchenyi István naplói. U. ott, 1884. (Sz. I. gr. munkái I. Bevezetéssel és jegyzetekkel elláta.) — 25. Széchenyi beszédei. U. ott, 1887. (Sz. I. munk. II.) — 26. Emlékbeszéd báró Eötvös Józsefről. U. ott, 1888. — 27. Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. U. ott, 1888. (Akad. Emlékbeszédek V. 1.) — 28. Psychiatria és politika. U. ott, 1890. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XV. 5.) 29. — Széchenyi külföldiúti rajzai és följegyzései. U. ott, 1890. (Sz. I. munk. V.) — 30. Egy szó a közigazgatási reform ellen. U. ott, 1891. — 31. Széchenyi hírlapi czikkei. U. ott, 1893—4. (Sz. I. munk. VII. VIII.) — 32. Széchenyi levelei szülőihez. U. ott, 1896. (Sz. I. munk. IX.)-33. Gr. SzéchenyiI. életrajza. U. ott, 1896-7. (M. T. Életr. XII-XIII.) Vutkovich Album 304. — Szinnyei Repertóriuma. — Petrik Bibliographiája, Könyvészete. — Kiszlingstein KÖnyvé8zete. — Sturm Orsz. Almanachjai. — Magyar Szellemi élet. 1892. (arck.) — M. írók és Művészek 1894. — Vas. Ujs. 1898. 23., 24. — Pallas Nagy Lexikona XVI. 1148., XVIII. 8*6. 1. — Néptanítók Lapja. 1898. 24., 50. SZ. — Akad. Értesítő 1898. 317. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914.
