Szülei: Závory Sándor rektor-tanító, Oroszi Zsuzsanna.
Nős, felesége Szivos Aranka.
Gyermekei: Béla 1877, Leóna 18789, Aranka 1885, Margit 1888.
Elemi iskoláit a szülőfalujában végzi, majd 1852-től ő is a pápai kollégium diákja. Itt találkozik Eötvös Károllyal (1842-1916) a későbbi politikussal, íróval, akivel egész életre szóló barátságot kötnek. Az 1856-57-es tanévtől már Pozsonyban találjuk a lutheránus gimnázium növendékeként. (Akkoriban a pozsonyi gimnázium jól képzett tanári karral rendelkezett, hiszen a diákjai közül sokan kerültek értelmiségi pályákra, s lettek: tanárok, orvosok, ügyvédek...) Egyik legnevesebb osztálytársa, a Trencsénben működő tudós, megyei főorvos, dr. Brancsik Károly (1842-1915) volt. 1861-ben Budapesten az orvosi egyetemre 114- en iratkoztak be, közötük Závory Sándor is. Az egyetemi évek alatt önfenntartó, hiszen a szülei már idősek, túl sok segítséget nem várhat tőlük. Tanulmányai költségeit maga fedezi, a fővárosban módosabb családoknál gyermekek tanításával foglalkozik. Orvosi diplomája megszerzése után 1867-től több évig külföldön tartózkodik. 1867-ben a híres Balassa ajánlatára egy magyar főúr – gróf Lónyay Menyhért – beteg fia mellé került Meránba, akivel beutazta Tirolt, Svájcot, Francia- és Olaszországot. Meránban Petőfi Sándor fiát, Zoltánt is kezelte.1871- ben tér vissza Budapestre, az egyik ismerősénél lakik az akkori Sándor utcában, egy ódon bérházban. Innen hamarosan elköltözik, de ez a ház mégis kap némi szerepet az életében, még Jókai Mór is kellemetlen helyzetbe kerül miatta. 1872- ben Korzikára utazik, hogy a sziget éghajlatát tanulmányozza. 1873- tól 1899-ig egy osztrák fürdőhelyen, Gleichenbergben praktizál, mint fürdőorvos. Munkája révén kétlaki: nyáron Gleichenbergben tartózkodik, az év többi részében a család lakhelyén, Hajdúszoboszlón gyakorolja orvosi hivatását. Első állomáshelyén, Hajdúszoboszlón, megházasodik, felesége Szívós Aranka. Gyermekei is Szoboszlón születtek. A család innen Kecskemétre költözik, majd végül Budapestre, Gleichenbergben jeles írónkat, Mikszáth Kálmánt is kezelte 1890 és 1899 között. Ismeretségük nem korlátozódott az orvos- beteg szűk kapcsolatára, hanem barátsággá vált. A fürdőorvosi állás eléggé jó anyagi hátteret biztosít a családnak. Ezért megteheti, hogy a fürdőidény után nem kell mindig a gyógyítással foglalkoznia. Művelődhet, világot láthat, kialakít magának egy szabadabb életstílust. Így elkísérhette Gróf Zichy Géza (1849-1924), zongoraművészt (aki 1866-ban Pozsonyban is tanult Mayerberger Károlynál) 1890-ben oroszországi hangversenykörútjára. Természetesen a művész Péterváron is fellép, ahol meghallgathatják a híres Izsák templom harangjait. De Závory feljegyzi, hogy a pápai Öregharangnál nincs szebb harangszó a világon. Závory 1899-ben fejezi be az orvosi praxisát. Ekkor már a fővárosban élnek, millenniumkor meglátogatja Görgey Artúr tábornokot, akinek nagy tisztelője.Závory Sándor jó emlékezőtehetséggel, beszédkészséggel megáldott ember volt. Szeretett mesélni és kiváló előadó is volt, nem véletlenül kapta Mikszáth Kálmán Albert fiától a mesecsászár címet. Sőt, maga az író is felhasznál néhányat történetei és alakjai közül, így hát nem csoda, ha Závory is foglalkozni kezd az írással. Témáit a múlt élményei, emlékei adják, az anekdotikus, csevegő, humoros hangvétel jellemző rájuk. írásai sok információt hordoznak, tartalmaznak esztétikai értékeket és ki-ki érződik belőlük az élőbeszéd varázsa. Szépírónak nem nevezhetjük őt, de nagyszerű tollforgatónak igen. 1872-ben, mikor Korzikán tartózkodott, jelent meg az első verse arról az ódon bérházról, ahol rövid ideig lakott. Az ő tudta nélkül, barátai küldték be Jókai Mór élclapjába, az Üstökösbe. A lakók magukra ismerve reklamáltak Jókainál, akinek elnézést kellett kérnie a nyilvánosság előtt. Ezáltal még többen érdeklődtek a lap iránt, és az Üstökös 3. számából 600 példányt kellett utána nyomtatni. De az igazi nyertes a doktor volt, a tréfás vers 64 új pácienst szerzett neki Gleichenbergben. Nemcsak a fővárosi lapokba írt (Vasárnapi Újság, Képes Világ), de a szülőföldről sem feledkezik meg. Jelentek meg írásai a Komáromi Lapokban is. Saját költségén, saját terjesztésben két könyvet adott ki. 1904-ben az Emlékezzünk régiekről címmel, ez Gyomán jelent meg. A másik könyv, az Emlékeim, 1914- ben itt, a Felvidéken, Galántán, Neufeld Samu nyomdájában készült. 1912-ben írta a Komáromi Lapok számára a Csokonai Martoson c. történetet. Abból az alkalomból, mikor a költő 1802- ben Komáromban tartózkodott és meglátogatta (anyai nagyapját), meg sárospataki diáktársát Martoson. Dr. Závory Sándor művelője volt a tudományos szakirodalomnak, ezért szakírónak bátran nevezhetjük. 1882-ben orvosi könyvet is kiadott. Mint gleichenbergi fürdőorvos vizsgálta a fürdő gyógyvizeit, azok összetételét és azt is, hogy az üdülőhely milyen gyógyhatású éghajlati viszonyokkal rendelkezik. Művében kitért a gyógyászati eszközök és berendezések használatára is. Tanulmánykötetének címe: Gleichenberg klímája, gyógyvizei és gyógycélra szolgáló berendezései. Meg kell jegyeznünk, hogy dr. Závory Sándor nem szerepel a 2006-ban megjelent Orvostörténeti helynevek a Felvidéken c. lexikonban, de a szerző, neves orvostörténészünk - dr. Kiss László megígérte, ha lesz második kiadás, akkor abban Závory is szerepelni fog.— Cikkeket írt a Képes Világba (1873. Korzikából. Ajaccio 1873. márc. 19.), a Vasárnapi Újságba (1895. 2. sz. Zichy Mihálynál Szent-Pétervárt 1903. 27. sz. Dr. Tüskey uram tudománya), a Komáromi Lapokba (1912. Emlékeim a forradalomból), a Komáromi Újságba (1912. 24. sz. Visszaemlékezéseim Pápára, 28. sz. Visszaemlékezések, 38. sz. Csokonai Martoson) sat. — Munkái : 1. Gleichenberg, klímája, gyógyvizei és gyógycélra szolgáló berendezése. Budapest, 1882. — 2. Emlékezzünk régiekről! Gyoma, 1904. Kiszlingstein Könyvészete. — Pesti Alfréd, Magyarország Orvosainak Évkönyve. Budapest, 1899. 235. ]. — Komáromi Újság 1912. 41. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914. - https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/zavory-sandor/. - Honismeret, 2021. 49. évf. 6. sz. p. 82-84. - Itthon, 2007. 2. évf. 8. sz. p. 24-25.