Szülei: Mezey János bíró,
Nős, felesége:
Gyermekei: János
Mezey kilenc éves korában elveszett ; egy veszprémi kanonok Kalocsa környékén utazván, az országúton dalolgató fiút felvette kocsijára és magával vitte; Pápán a Ferencz-rendiek kolostorába adta, hol hat gimnáziumi osztályt végzett, a zenében és énekben is kiképeztetett, Miután barátnak szánták, elszökött és Székesfejérvárra ment, a hol megtudta, hogy Sárszentmiklóson kántortanítóra van szükség; elment tehát oda segédkántornak; néhány hónap múlva főnöke meghalt és őt választották meg kántortanítónak. 1829-ben Halasra került szintén kántornak, de innét csakhamar Kalocsára ment. 1830-ban Óbecsén. 1850-ben pedig Kunszentmártonban (Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye), végre 1865-ben ismét Óbecsén lett kántor, hol 1880. június 13.-án meghalt. —Munkái: 1. Énekes könyv a nagykunszent-mártoni buzgó és áhítatos keresztények számára. Szarvas, 1853. — 2. Adventi énekek a boldogságos Szűz Máriához. Kiadja Varga Mihály és Pipa Mátyás. U. ott, 1856. (és Gyula, 1858). 3. Szűz Mária dicsérete. Az az énekek és imádságos könyv a búcsújáró ker. katolikus hívek használatára. Kiadta imádságokkal bővítve Szombathy Sándor. Kalocsa, 186c;. (9000 példányban. 2. kiadás. U. ott, 1882). Petrik Könyvészete és Bibliogr. (Neve hibásan van Mészárosnak irva) és Dombi Lajosnak Mezey Istvántól (M. János fiától) nyert adatok alapján küldött közlése.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Löbl-Minnich. Budapest, 1902.