Gimnáziumi tanulmányaimat 1871-ben a pápai református főiskolán, a jogakadémiát Győrött,1875-ben végeztem. Részt vettem a boszniai 1878. évi okkupációban. Az ügyvédi oklevélnek 1879-ben történt megszerzése után Kaposvárott telepedtem meg. Itt városi ügyészi és tanácsnoki állásban működtem. Majd éveken át megyebizottsági tag, valamint a belső–és külsősomogyi református egyházmegyék tanácsbírájaként működtem s közben népfelkelő hadnaggyá neveztek ki, jogosultsággal a hadiérem viselésére. 1892 január 28-án, mint a Somogy megyei 48-as függetlenségi párt tevékeny tagja, a tabi kerület képviselőjévé választattam. Ε minőségben tevékeny részt vettem a pártügyekben. Részt vettem az1892. évi hágai interparlamentáris gyűlésen, továbbá úgy a brüsszeli, mint a budapesti 1894. és 1896. évi gyűlésen, valamint az 1908. évi berlini gyűlésen, mint az interparlamentáris magyar csoport tagja.1896-ban Budapestre helyeztem átügyvédi irodámat s mint a Kossuth-pártkör titkára vettem részt a párt ügyei vezetésében egy évig. Majd, mint az Asztalos Ipartársulat ügyésze, három éven át láttam el a társulat ügyeit. A továbbiakban mint szövetkezeti és bankigazgatósági, valamint felügyelőbizottsági tag gazdasági tevékenységet folytattam a háborúig s ez előtt beutaztam Közép-Európát. A háború alatt visszavonultan irodai ügyeimnek éltem, s csak az 1925. évben fogadtam el a józsefvárosi XVII. választókerületben fővárosi bizottsági tagsági megbízást s vagyok tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, demokrata program alapján. így tisztelt meg a főváros III. választókerületének polgársága is, amikor nemzetgyűlési pótképviselőnek választott. Tagja vagyok e minőségben a jogügyi, a közgazdasági és a negyvennyolcas szabadságharc-szoborbizottságnak. Kötelességszerűen részt veszek minden fővárosi és közéleti kérdésben, ami a demokrata párt programját előmozdítja s a főváros igaz, hazafias törekvését, a polgárság érdekeit, valamint a magyar nemzet örök életének céljait szolgálja.
Forrás: Amíg városatya lettem. Szerk. György Endre. Budapest, 1930.