Kőmives Imre (Csobánszky Imre)

Atyja Kőmives János, szintén színész volt, Fehér Károly társulatánál, Pápán, 1835-ben, de csak két évig, azután tanító lett. Anyja Szűts Mária. Fia Lepsényben járta elemi iskoláit, kollégiumi tanulmányait Pápán végezte, Eötvös Károllyal. Már ekkor írt költeményeket Boross Mihály „Kalauz” és „Napkelet” c. lapjába. 1857 pünkösd másodnapján színésszé lett, Szuper Károlynál, Pápán és elkerül az ország majdnem minden számottevő városába; játszik komikus és énekesszerepeket (mint a Zsidó honvéd, Fodrák Miska (Csizmadia mint kísértet.), Pajkos diákokban, Frici a Vén bakancsosban, Gáspár apó, Zajtai István stb.). 1869-ben színtársulatot alakított, még pedig kettőt egyszerre: eggyel Kecskeméten, a másikkal Nagyváradon működik. 1869. július 24-én a pesti Városligetben is tart előadásokat „Pest városligeti magyar színkör” cím alatt. 1870-ben Debrecenben volt szerződésben, ez év július havában a Budai Színkör tagja, 1872-ben Szegeden játszik, Mannsbergernél. 1873-ban Miklóssynál Pesten, az István-téri színházban; a színház leégése után Baján találkozunk vele, Szuper Károlynál, majd ismét Miklóssynál, Pécsett. Nála színészkedett egy időben Petőfi Zoltán is. 1882 április 15-én ülte meg működése 25 éves jubileumát, Hódmezővásárhelyen, a „Vén bakancsos”- ban. 1908-ig szerepelt színpadon. Színművei: „A zsidó honvéd”, énekes népsz. 3 felv. Bem. 1868 november 20. (Ugyanakkor Lukácsy Sándor is írt egy hasonló című darabot, mely Aradon került színre.) „Jön az üstökös”, boh. 4 felv. Budán adták, Molnár Györgynél. „Egy nagyratörekvő szamár”, boh. 3 felv. Szeged, 1871 január 6. „A fösvény szappanos”, boh. 3 felv. Győr, 1871. „Szurok Mihály utazása”, boh. Szeged, 1877 december 4. Ezenkívül írta még a következő darabokat: „Konstitúció a győri színpadon, vagy a zűrzavar” szatirikus boh. 3 felv. Győr, 1862. „A mezőhegyesi huszárok, vagy nem jó a huszárral tréfálni”, énekes népsz. 3 felv. Mezőhegyesen játszották 1870 nyarán. Számos költeménye jelent meg Jókai „Nagy tükör” c. humorisztikus lapjában, 1860-ban és az „Üstökös”-ben is. 1865-ben írta a „Lekaszálták már a rétet” c. népdalt Blaha Lujza számára. Ezzel a dallal országossá tette a nevét, mert e dalt betétként az összes színpadokon énekelték a népszínművekben. Munkálkodott a „Budapest” részére is és ennek „Új Budapest” c. melléklapjában is találunk tőle verseket (1877—80). A „Győri Közlöny”, a szegedi „Babszem Jankó” és a veszprémi „Függetlenség” is szívesen hozta költeményeit, de dolgozott még a „Székesfehérvár és Vidéké”-be, az „Egri Lapok”-ba, a „Szabadkai Lapok”-ba, a „Pécsi Figyelő”- be, a „Zala—Somogyi Lapok”-ba, stb. A 70-es évek elején a „Hon”-ba vezércikket írt a magyar néptanítók nyomorúságáról és a düledezett falusi népiskolákról. Ennek hatása alatt megalakult a fővárosban az első tanítói kongresszus. 1868 július havában „Gondűző” cím alatt Désen egy kötet adomát adott ki. 1872 január 1-től április 7-ig Pécsett „Súgó” címen humorisztikus lapot szerkesztett. 1879 októberében egy röpiratot írt „Nem kell színikerület, hanem országos pénzalap!” címen. (Egy időben Csobánszky néven is színészkedett.) Neje: Lukács Anna, hősnő, született 1841 május 4-én, Miskolcon, meghalt 1912 szeptember 2-án, Balatonfüreden. Színipályára lépett Tóth Jánosnál, 1859 december 15-én. Karacs Teréz miskolci növeldéjében tanult szavalni és már ekkor tűnt fel színészi készsége. Miskolcról megszökött Székesfehérvárra és itt előbb Rigó Lina néven lépett a pályára. Marcaliban Futó Jánosnál ismerkedett meg férjével. Szerepei: Stuart Mária, Gertrudis, Dalma, Galotti Emilia, Borgia Lucretia, Lorántffy Anna (Szigetvári vértanuk), Alpári grófné (Végrendelet) stb. 1893-ban miskolci házát és kertjét a Színészegyesületnek adományozta menház céljaira. Leányuk Kőmives Jolán.

Forrás: Magyar színművészeti lexikon 3. Komló-kert-Püspöki Imre. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1930.

 

Születési dátum
Születési hely
Bodajk
Részleges halálozási dátum
?1921
Halálozás helye
Budapest
Foglalkozás
komikus színész, színműíró