A pápai református teológiát elvégezve, pappá lett és a szabadságharc alatt mint őrmester küzdött. A Bach-korszakban két napig magánál rejtegette egy üldözött honfitársát, amiért menekülnie kellett és így jutott a színészethez, ahol Gárdonyi álnév alatt működött. 1869. szeptember 20-án vendégszerepeit a Nemzeti Színházban, a »Haramiákéban, mint Moór Ferenc. Szerepei: Burleigh (Essex gróf), Monti gróf (Szökött katona), Wurm (Ármány és szerelem), Bence (Csikós), Arthur (Kalmár és tengerész), Gara (Besztercei gróf vagy Hunyady halála), Hamlet, III. Richard, Biberach, stb. A 60-as években igazgató volt Komárom, Esztergom, Vác, Pápa stb. városokban. Első neje Heberling Liszka színésznő volt, akitől 1871-ben megözvegyült. 1882. máj. 25-én Kovács Gusztávnéval (volt színigazgatónő) házasságra lépett Szerencsen. 1884. július 23-án Komáromban, a »Tót leányéban jubilált; 1888. szeptember 1-én Komáromból újra nősült Szekeres Máriával. írt verseket, melyeket »Cypruslombok« és »Dalok és epigrammák« c. alatt adott ki Tatán, 1895-ben. Ugyanitt szerkesztette a »Tatatóvárosi Lapok«-at.
Működött: 1858: Kecskemét; 1857–58: Debrecen; 1858–59: Komárom; 1859: Veszprém; 1859–60: Győr; 1860: Sopron, Esztergom; 1860–61: Székesfehérvár; 1861: Pozsony; 1865–67: Debrecen; 1867: Győr; 1869: Szuper Károly; 1870: Völgyi György, Kocsisovszky Jusztin; 1871: Lászy Vilmos, Miklósy Gyula; 1872: Fehérváry Antal; 1873: Völgyi György, Károlyi Lajos; 1874: Szegedi Mihály, Temesváry Lajos; 1875: Hubay Gusztáv; 1878: Fáy János, Kárpáthy György; 1880: Törökszentmiklós; 1881: Irsai Zsigmond; 1884: Komárom; 1888: Völgyi György.
Igazgatóként: 1862: Pápa; 1864: Nyitra; 1864–65: Miskolc, Debrecen; 1868: Baja, Pécs; 1876: Vác.
Forrás: Színművészeti lexikon 2. Favariné-Komjáti Ferenc. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1929.