1834 körül a kassai Werfer-nyomdában dolgozott. 1840-től1842-ig a pápai nyomda élén állott. 1844-től 1853-ig a debreceni városi nyomda ügyvezetője. 1845-ben pedig, csöglei Tóth Lajos után, a debreceni városi nyomda igazgatását vette át. Debreceni provizorsága idejére esnek a szabadságharc történései. , a városi nyomdának is ki kellett állania a tűzpróbát, mert az itt székelő nemzeti kormány és az országgyűlés munkái haladéktalan elintézést követeltek. A nyomda személyzete éjjel-nappal dolgozott, de még így sem győzte a rengeteg munkát. A kormány tehát a katolikus liczeumi nyomdát is fölhozatta Kolozsvárról, személyzetestül, s az egyesített két nyomdát álladalmi nyomdának nevezte el.
Forrás: Nyomdászati encziklopédia. Szerk. Pusztai Ferenz. Budapest, 1902. Nyomdászati lexikon. Szerk. Bíró Miklós, Kertész Árpád, Novák László. Budapest, 1936.