Örülsz e az élet pusztu
lásán végzet
zsarnoki hatalmad senkit
sem kímél meg
ha meghalhatna az apa
fia helyett
szívesen adtam von
fiamért éltemet.
Tabaib Zapelin Hallil 17 éves, a helybeli földmíves iskola tanulója az iskola mögött a Tapolcza partján főbe lőtte magát. A boldogtalan ifjú előkelő török szülők gyermeke volt, ám szülei jó módját arra használta ki, hogy fiatal kora ellenére túlságosan belekóstolt a világ örömeibe. E miatt szülei többször keményen megdorgálták, öngyilkossága előtti napokban is szigorúan feddő levelet kapott hazulról tékozló költekezéseiért. Ez, valamint rajongásig szeretett nővére betegségének hire igen elkeserítették az egyébként érzékeny lelkű ifjút s forrongó hazájától távol önkezével véget vetett életének. Temetése csütörtökön délután volt. A gyászszertartást Abdul Latif budapesti török főpap végezte.
Forrás: Pápai Hírlap, XVIII. évf., 1921. 28. sz. 3. p.
