Nyárád község a Kemenesalja, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, Veszprém megyében található, Pápától délnyugatra, körülbelül 10 km-re. A falu határában folyik a Bittva patak.

A község magyar eredetű falunév. Eredetileg nyárfaerdővel szegélyezett vízfolyást jelentett, nagyon régi nyelvtani képzésmóddal. Első írásos említése 1237-1240 között történt „Naryhag” néven, később „Narad”, „Narag” formában. A 16. század végéig párhuzamosan élt a „Nyárád” és „Nyárágy” elnevezés. A 17. századtól egyre inkább a mai elnevezést használták.

1347-ben Nyárád falu átkerül az ugodi vár birtokai közé, Csenig Péter tulajdonába. 1650-től a pápai Esterházy uradalom része lesz. Tulajdonosai a Csoron, később az Esterházy családok. 1488-ban még jól működik a mezőgazdaság, komoly adóbevételt tudnak a lakosságon behajtani. A török korban viszont a falu elnéptelenedik, lakói elszegényednek. 1692-ben 13 fő igás jobbágy és 8 a gyalog-szekeres. 1716-ban sem jobb helyzetük, a 24 fő telkes jobbágy közül 8-nak nincs elég állata földjei megműveléséhez. A 18. században kétnyomásos gazdálkodásból él a lakosság, megélhetésüket állattenyésztés biztosítja. Nem gondozták újból a 17. század végén kipusztult szőlőhegyet. Egyetlen pénzkereseti lehetőségük az áruk Pápára való fuvarozása és a pápai piacon való értékesítés. A lakosság 1705-ben pénzadót nem fizet, robotolnak, a földesúrnak kilencedet, a győri püspökségnek tizedet szolgáltatnak be. A jobbágyság helyzete az 1700-as évek végén javult kissé, a népesség növekedésének köszönhetően.

1773-ban magyar falu, szerkezete kétutcás, 66 egész telek tartozott hozzá. A 18. század közepéig a lakosság kizárólag református vallású volt, majd az Esterházy család rekatolizálta a falut. 1753-ban alakult önálló katolikus egyház, a katolikus templom 1758-ban épült fel.

1936-ban mérték a legmagasabb lakosságszámot. Azóta a falu népessége fokozatosan csökken, 2015-ben 926 fő élt a településen.

Nyárád lassan iparosodott Pápa város közelsége ellenére is. Az 1940-es években még kevesen dolgoztak bányászatban és az iparban. A lakosság nagy része jelenleg Pápán dolgozik. A Nyárád külterületén található sertéstelep, a Pig Coop Kft. és az Aranykalász szövetkezet is sok embernek biztosította a megélhetését.

Nyárádon napköziotthonos óvoda várja a gyerekeket. A szórakozni vágyóknak művelődési házat tart fenn az önkormányzat. Háziorvosi rendelés és védőnői szolgálat gondoskodik a lakók egészségéről. A hitélet bizonyítéka, hogy a katolikus plébános és református lelkész is lakik a faluban.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- a Szent Joachim római katolikus templomot Pauly Mihály tervei alapján 1758-ban építette ifj. Esterházy Ferenc, barokk stílusban. Tornya 1790-ben készült el.

- világháborús emlékmű

- 1956-os emlékmű

- kopjafák állnak a polgármesteri hivatal előtt

- az egykori iskolaépület ma közösségi házként üzemel, itt látható a vadászati és falumúzeum.  

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Nyárád Község értékfelmérés-értékleltár:

http://www.nyarad.hu/files/TAK/ny%C3%A1r%C3%A1d%20%C3%A9rt%C3%A9klalt%C…

Nyárád Településképi Arculati Kézikönyv:

http://www.nyarad.hu/files/TAK/NYARAD_TAK_20171102.pdf

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.