Marcalgergelyi Veszprém megye északnyugati részén, a Marcal-medencében, Pápától 15 kilométerre nyugatra található. Szomszédos települések: Külsővat, Nemesszalók, Szergény, Vinár. A falu északi határában folyik a Marcal-folyó, amely ezen a szakaszon a Vas megye és Veszprém megye közötti határt is jelenti. Elhalad a település mellett a Győr-Celldömölk vasútvonal, de vasúti megálló csak a szomszédos Vináron van (kb. 1,5 km-re).

A település eredeti, rövidebb neve: Gergelyi, XII. századi eredetű, a Gergely keresztnévből származik. A falu első említése egy 1343-as oklevélben található, „Gureger” néven.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban, a római korban és az Árpád-korban is lakott volt. A XII. században lakóközösség létesült a területen. A XVI. században egy időre elnéptelenedett, de a XVII. században újratelepült. Az 1715-ös összeírás kúriális helyként tünteti fel. Magyar eredetű lakossága főként evangélikus. Evangélikus prédikátorát név szerint 1690-ből említik, már akkor iskolája volt, ahol rektorként tanított. A községben található evangélikus templom 1783-ban, a türelmi rendelet után épült. Mai végleges stílusát az 1910-es átépítés során kapta. A 2001-es népszámláláskor 232 evangélikus, 182 római katolikus és 28 református lakta a falut. A középkorban a falut kisnemesek birtokolták, de a nagybirtokos Choron családnak is volt itt birtoka. A település 1908-ban kapta mai, hosszabb nevét, hogy megkülönböztessék a beregi Gergelyiugornyától. A környéken azzal csúfolták a falubelieket, hogy "Gergölibe kiharangozták a disznót". A falu harangozója egy hajnalon ugyanis a disznópörzsölések lángját tűzvésznek vélte, s félreverte a harangot. Nevezetessége az evangélikus templom, mely 1783-ban épült. 1910-ben átépítették. Tornya 52 méter magas. Falán három emléktábla található. Egy-egy a két világháború Gergelyiből származó hősi halottainak, egy pedig az 1910-es átépítésnek állít emléket. A templom három harangjának egyike acélharang, II. Vilmos német császár ajándéka. A település a 20. század második felében jelentős fejlődésnek indult, így is jelentősen elmaradt községnek számított. A rendszerváltás után nagy szabású beruházások kezdődtek, mely során a falu teljesen összkomfortossá vált.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- az evangélikus templom a Dózsa utca és a Kossuth utca sarkán áll, 1783-ban épült az egykori fatemplom helyén. Az 1910-es felújítás során kapta mai formáját.

- az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve a templom falán látható.

- millenniumi emlékkő a polgármesteri hivatal kertjében.

- a falumúzeum épületét Illés Ferenc nyugdíjas tanár, egykori múzeumigazgató ajánlotta fel Marcalgergelyinek. Ez a ő szülőháza volt.

- a Joó-tó Kft. üzemeltetésében Horgásztó- és Szabadidőpark várja a kikapcsolódni vágyókat.

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Marcalgergelyi Településképi Arculati Kézikönyv:

https://docplayer.hu/106596122-Marcalgergelyi-telepuleskepi-arculati-ke…

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.