Gic címer
Gic
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Gic Községi Könyvtár
Gic Községi Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8435 Gic, Nagy Lajos u. 23.

Telefon: 06-88-498-704

E-mail: nikibokany@freemail.hu

Könyvtáros neve: Sabla-Bokány Nikolett

Weboldal: https://www.facebook.com/Gic-K%C3%B6nyvt%C3%A1r-663813510482334/

Nyitva tartás

Szerda: 17-19 óra

Szombat: 17-19 óra

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés  
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

Nyaralás a szigeten

Vajda Éva: Nyaralás a szigeten

A hétéves Alexandra a svédországi Gotland szigetére megy nyaralni a papájával. Alexandra szülei elváltak, két otthonavan, és ezen a nyáron a papája új barátnője is velük tart. A
kislány eleinte elutasító Évával, de a vakáció végére összebarátkoznak, és nemcsak Gotlandot fogja fájó szívvel otthagyni, de már Éva is hiányozni fog neki. Kedves nyári történet, melynek során végül mindenki egymásra talál és az elválás ugyan mindig szomorú, de ezután már izgalommal és örömmel lehet várni a jövő nyári közös vakációt.

Könyvtár épülete
A község története

A falu bemutatása

 

Gic község a Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben fekszik, Veszprém megye északi határán, a Sokorói-dombság déli nyúlványain. Környékét a Bornát-ér és mellékerei hálózzák be. A község érintkezik Győr-Moson –Sopron megye határával. Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzáskörzetébe tartozik. A település vasúton is megközelíthető lenne a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon, de 2007-ben megszűnt a településen a személyforgalom.

 

A település története

 

Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett, az oszmán kegyetlenkedések miatt puszta lett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak. Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból jött létre. Csehi, Csehipuszta névvel ma Gic külterülete. Gerencsér a bencés rend Veszprém megyei uradalmához tartozott a középkorban, de a török kor alatt elnéptelenedett. Hathalom 1360-ban keletkezett Hothalm néven. Hathalom 1931-ig tartozott Gichez, most Bakonytamási külterülete.

E három faluból létrejött Gic az 1848-as szabadságharcig puszta faluként szerepelt. Lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt 1910-ben. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich-Bésán Endre, Jókai- Ihász Miklós és a bencés rend. Az ekkor létrejött településszerkezetét a település máig őrzi, melynek meghatározó épülete a Jankovich-Bésán Kastély, annak kertje és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági-majorsági épületek. A jelenlegi gici terület lakossága a felszabadulásig gazdasági cseléd volt a Jankovich uradalomban. A zártság ellenére a kulturális helyzet haladó szellemű volt. A környéken először itt vezették be a nyolc osztályos oktatást és a továbbtanulási lehetőségek is adottak voltak. Az uradalomban szakmunkás bizonyítványt szerezhettek a fiatalok, főleg lányok.

A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árva lányoknak varrást tanítottak. Birtokaikat 1945-ben az egykori alkalmazottak és cselédek között felosztották.

A 20. század második felében a település lakossága is növekedésnek indult és ekkor épültek ki a Nagy Lajosról - az uradalomban 1904-ben magántanító íróról - elnevezett főutcáról nyíló további lakóutcák. 1956. október 10-én született az a határozat, amely szerint a településen álló kastélyépületet egy 120 férőhelyes gyógypedagógiai intézmény létesítésére került átadásra. A hivatalos megnyitó időpontja 1957. szeptember volt.A településen már az 1930-as években létrejött Stauffer és fiai tejüzeme, mely 1948-ban sajtüzemmé alakult és a közelmúltig folyamatosan működött.

 

A település jelene

 

A Pápai járáshoz tartozó kisközség területe megközelítőleg 1968 hektár, lakosságának létszáma napjainkban hozzávetőleg 363 fő. Bakonyszentiván, Vanyola, valamint Pápateszér községekkel közösen létrejött Pápateszéri Közös Önkormányzati Hivatal (Pápateszér székhellyel) segíti a település működését és a lakosság életét.

A községben óvoda, és háziorvosi ellátás működik. Az iskoláskorú gyermekek Sokorópátkára és Veszprémvarsányba járnak iskolába. A község könyvtárában számos olvasnivaló és internet hozzáférési lehetőség szolgálja a tanulást és kikapcsolódást heti két nap nyitvatartással, melyet bárki igénybe vehet a település lakói közül. Munkalehetőség a munkaképes lakosság jelentős részének főként a környező városokban (Győr, Pápa, Veszprém) és a község szomszédos településein adódik lehetőség. Néhányan egyéni vállalkozásba kezdtek, magángazdálkodást folyatatnak.

Több mint 15 éves testvérkapcsolat fűzi a községet a szlovákiai Dióspatonyhoz. Dióspatony Dunaszerdahelytől 6 km-re északnyugatra fekvő település.

 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 

Jankovits-Bésán kastély

 

A grófi Jankovich-Bésán család az 1840-es években kezdte építeni a kastélyt, azonban végleges formáját csak a 19. század második felében nyerte el. A kastély egyemeletes, klasszicista stílusú, nagy kiterjedésű parkkal. A park fás, ligetes. A kastély és gazdasági épületei szabadon állnak a szabálytalan négyszög alaprajzú parkban.

A nemesi família a második világháború végén elhagyta az országot, a kúriájuk ekkor állami tulajdonba került, amit előbb a honvédség, később a megyei önkormányzat hasznosított. A megye évtizedekig nevelőotthont működtetett a kastélyban, amelynek végül a tulajdonjogát is megszerezte. Amikor 2000-ben a megyegyűlés elhatározta a gyermekintézmény bezárását, úgy döntöttek, hogy lebontják a kastélyt. A giciek tiltakozásuknak nyomatékot adva aláírásgyűjtésbe kezdtek, majd hosszas tárgyalássorozat eredményeként sikerült megmenteniük a kúriát a lebontástól: a megye térítésmentesen átadta a kastély tulajdonjogát a helyi önkormányzatnak. A falunak sikerült elérni, hogy egy vállalkozó szállodát alakítson ki az épületben. A munkálatok el is kezdődtek, kicserélték az összes nyílászárót, felújították a tetőszerkezetet, 2005-ben azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította az épületegyüttest, így a munkálatok megrekedtek. Változás azóta sem állt be, a kastélyfelújítás jelenleg is félkész állapotban van.

 

Templom

 

A római katolikus templom eredetéről nincsenek biztos források, az utóbbi évek kutatásai szerint a templomot gróf Jankovich-Bésán Endre építtette 1908-ban. A templom mellett álló plébánia csak később, a 20. század második felében épült. Mai tornya a 2000-es években egy korábbi fa harangláb helyére épült. A bejárata előtt álló kőkereszt eredetileg egy 1862-ben állított útszéli kereszt volt, csak az 1950-es évek végén került mostani helyére. A templom védőszentje Szent Janka.

Eseménynaptár

Kerekítő foglalkozás (2023)

Belényesi Barnabás interaktív előadás gyermekeknek (2023)

RépaRetekMogyoró műsora (2023)

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtár története

A község könyvtára a falu közepén lévő épületben várja az érdeklődőket, olvasókat. A polgármesteri hivatallal és a művelődési házzal egy épületben székel. Külön nyitott polcon sorakoznak a meséskönyvek és a kötelező olvasmányok.  Az olvasáshoz, kutatómunkához asztal és székek is vannak. Tájékoztató feliratok segítik az eligazodást. 2018-as évben gyermeksarokkal bővült a könyvtár ellátottsága.

Technikai berendezések, informatikai ellátottság:

A könyvtárban 2 számítógép található. Az egyik számítógépet a könyvtáros használja, a másik kettő számítógép nyilvános.Csak a nyilvános gép áll a látogatók rendelkezésére és használható internetezésre.  2008-tól elektronikus kölcsönzés folyik a könyvtári gépen, a technikai feltételek ehhez adottak.