Szülők: Horváth Viktor földműves, Keszler Mária.
Felesége: Voronof Remény.
Leánya: Horváth Remény és Horváth Andrea.
Tanulmányok: 1934-1942 között volt a pápai bencés gimnázium (Szent Benedek-rendi katolikus Szent Mór Gimnázium – jelenleg Türr István Gimnázium és Kollégium) tanulója volt. Érettségi után 1942-1945 között katonai szolgálatot teljesített – a soproni 7. tábori tüzérosztálynál szolgált. 1946-ban kezdte meg orvosi tanulmányait a Pázmán Péter Tudományegyetem orvosi karára, 1952-ben orvossá avatták, 1956-ban radiológus szakvizsgát tett, 1967-től kandidátus, 1974-től az orvostudományok doktora, 1978-tól címzetes.
Élete: 1954-56 között a budapesti Honvéd Központi Kórház Röntgenosztályának gyakornoka, (Szenes Tibor későbbi radiológus professzor volt a főnöke), hivatásos orvos főhadnagy (1952–1956) – tartalékos orvos századosként szerelt le. 1957. január 1-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem, ill. a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Röntgen Klinikáján Ratkóczy Nándor tanársegédje, 1964-67-ig a Röntgen Klinika egyetemi adjunktusa, 1967–1974-ig az Országos Munkaegészségügyi Intézet Röntgen Osztályának tudományos osztályvezetője, 1974. július 1-től 1992. június 30-ig a SOTE Radiológiai Tanszék egyetemi tanára, egyben a Radiológia Klinika igazgatója volt.
Munkái: Folyamatosan jelentek meg cikkei, tanulmányai – több mint száz tudományos közleményt alkotott különböző rangos hazai és külföldi szakmai társaságoknak, szak konferenciák előadója és aktív szervezője, rendezője volt. Főleg a mozgásszervek radiológiájában alkotott maradandót – nevéhez fűződik keménysugár technika hazai bevezetése, korszerű módszerek alkalmazása.
Kutatási területek: Kísérletes radiológiával, oszteológiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a mellkas deformitások vizsgálata terén, a magyarországi ún. kimográfiai vizsgálatok bevezetője. Vizsgálta még a foglalkozási eredetű csontbetegségeket, elsősorban a vibrációs eredetű angiopátiát. Magyarországon elsőként hozott létre kísérleti úton ún. dekompressziós eredetű csonteltérést, ill. elsőként írta le különös nyaki helyen lokalizálódó cisztás oszteopátiát.
Társadalom, közélet: A Magyar Radiológusok Társasága elnökségi tagja (1966-tól), elnöke (1985–1991). A Magyar Higiénikusok Társasága (1967-től), a Magyar Gerontológusok és a Magyar Munkahigiénikusok Társasága tagja. Az Osztrák és a Csehszlovák Radiológusok Társasága tagja. Nagy sikerrel rendezte meg Budapesten; 1986-ban a XIII. és 1992-ben a XVI. Magyar Radiológus Kongresszust.
Díjak, kitüntetések: Hallgatók négyszer tüntették ki az évfolyam legjobb oktatója címmel, – 1984-ben az MRT Alexander Béla-emlékéremmel tüntette ki, – 1996-ban Ratkóczy Nándor-emlékéremmel jutalmazták, – 2002-től szülőfaluja (Csót) díszpolgára, 2002-től aranydiplomás orvos, Szenes Tibor-emlékérem – A világháborúban a fronton tanúsított helytállásáért a vitézi rend tagjai közé választotta.
Irodalom: A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997), – Kozák Péter: Pályakép, nevpont.hu 2013.
Forrás: Berecz Endre: A pápai volt bencés gimnázium neves tanítványai 1806-1948, Pápa, 2009. http://www.radiologia.hu/szakma/mro/cikk/in_memoriam_horv_th_ferenc__az_orvostudom_nyok_doktora__1922_2012__.html, http://www.nevpont.hu/view/9843