Keszthelyen érettségizett, majd tanulmányait a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián folytatta, ahol 1919-ben szerzett oklevelet. Segédtiszt, intéző a Szombathelyi Székeskáptalan kemenesszentpéteri és kenyeri uradalmában. 1929-től a győri püspökség szanyi uradalmának intézője, majd főintézője. 1945-től Bábolnán, a kisbéri ménesbirtokon jószágigazgató, 1949-től a Sertéstenyésztési Nemzeti Vállalatnál dolgozott, később a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Intézet igazgatóhelyettese. 1957-ben nyugdíjazták, de a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási szaktanácsadójaként, valamint a Zsámbéki Termelőszövetkezeti Vezetőképző Intézet előadójaként dolgozott. 1963-tól haláláig az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa volt. Irányításával a szanyi gazdaság az ország egyik legjobban felszerelt és legsokoldalúbb nagyüzeme volt, terményei és tenyészállatai számtalan országos kiállítás díját nyerték. Szakirodalmi munkásságával a gazdáknak sok értékes tapasztalatot adott át.
Művei: Malacnevelés. Bp., 1952. – Vidám rajzos sertéstenyésztés. Bp., 1956. – Vidám rajzos szarvasmarha-tenyésztés. Bp., 1959. – Vidám rajzos baromfitenyésztés. (Társszerző.) Bp., 1964. – Szántás-vetés. Bp., 1967.
Irodalom: Magyar agrártörténeti életrajzok. 1 Köt. Bp., 1987.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.