Fábián Gábor

Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia. Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826–1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták.

1867–1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.

Művei, fordításai: Hafiz Divánjából. Pest, 1824. – Ossián énekei. Buda, 1833. – Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835. – M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861–1864. – Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.

I.: ZICHY Antal: Emlékbeszéd ~ felett. Pest, 1888. (Magyar Tudományos Akadémia emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.) – JANCSÓ Benedek: ~ élete és irodalmi működése. Arad, 1885. – A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Bp., 1987.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Vörösberény
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Arad
Foglalkozás
író, műfordító