Pápay Károly

Szülei: Pápay József, Somogyi Erzsébet.

Középiskolai tanulmányait a pápai ev. ref. főiskolában 1885-1892-ben végezte; már tanulókorában nagy hajlama volt a nyelvészetre; tanult franciául, olaszul, sőt törökül is. A pesti egyetemen a bölcseleti karba iratkozott be s ott eleinte a klasszika filológiával, majd a franciával és a magyar-ugor összehasonlító nyelvészettel foglalkozott s nagy buzgalommal hallgatta Simonyi magyar és Szinnyei finn-ugor előadásait. Még egyetemi hallgató korában Szarvas Gáborhoz került adlátusnak, a ki szintén nagy befolyást gyakorolt szellemi életére. 1897-ben Zichy Jenő gróf felszólítására mint nyelvész részt vett ennek harmadik ázsiai expedíciójában. Szentpétervár volt az első állomása, hol az előkészületeket végezte 1898. március végéig. Egy pár hétre átrándult Helsingforsba is, a hol alkalma volt a finn-ugor nyelvészet kiváló képviselőivel (Donner, Sätäle, Krohn, Pasonen, Mikkola, Wichmann sat.) megismerkedni. Innét visszatért Pétervárra, honnét Moszkván és Kijeven át Odessza felé vette útját, hogy ott társaival, Jankóval és Postával találkozzék, a kikkel azután együtt utazott Tifliszbe. Kétheti Tifliszi tartózkodás után elvált az expedíciótól és Novorosszijszkon át Kazán felé vette útját. Itt az egyetemi könyvtárban és az egyetem néprajzi múzeumában dolgozott és összegyűjtötte az ortodox misszió kiadásában megjelent csuvas, tatár, baskir, mordvin, cseremisz és votják nyelvű vallásos tartalmú nyomtatványokat. Majd a kazáni kormányzóság csebokszári kerületében egy hónapig a csuvas nyelvet tanulmányozta, Zolotniczkij csuvas szótárát is átírta. Kazánból Permen, Jekaterinburgon és Tjumenen keresztül Tobolszkba érkezett, és innét indult az osztjákok közé 1898. július 1.-én. Az északi osztjákok között, Berezov és Obdorszk vidékén, töltött sok nélkülözés és szenvedés között majdnem egy egész esztendőt. De elérte legfőbb vágyát is, mert sikerült megfejtenie a Reguly-féle osztják szövegeket, a melyek a nagy utazó korai halála után minden magyarázó jegyzet nélkül maradtak hátra. Szibériai utazásából 1899. júliusában érkezett vissza Budapestre. Itt egy évig pihent és rendezgette gyűjteményét. 1901. január 1-től fogva a magyar tudományos akadémia könyvtárában Lindner Ernő beteg alkönyvtárnokot helyettesítette, a kinek halála után 1903. február 14.-én az elnök kinevezte könyvtártisztté. — Cikkei a M. Nyelvőrben (1895. Még egyszer ivad, Komló, Supérlát, 1896. Egy dunántúli nyelvjárás-sziget, A lesz mint időképző, A strike, sztrájk magyarosodása, A relativ mondat igemódja,. 1897. A jelentésfejlődésnek egy érdekes példája, A -be rag történetéhez, 1898. Zichy Jenő gróf vállalatáról, Sió, Tokaj, Tárkány); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1896. Szigetvár ostromának epikai fontossága); a Budapesti Hírlapban (1904. 48. sz. Egy orosz politikus Körösi Csoma Sándorról). — Munkája: Északi osztják népköltési gyűjtemény. Reguly Antal hagyományai és saját gyűjtése alapján. Bpest, 1904. (Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. III. kötet. Nyelvészeti rész. Magyarul és németül.) Akadémiai Értesítő 3896. 271., 324., 1903. 155., 256. 1. — Vasárnapi Újság 1898. 24. sz. arck. — M. Nyelvőr 1898. 283. 1.. 1899. 138. lap. — Magyarország 1898. 228. sz. — Ethnographia 1899. 254. 1. — Nyelvtudományi Közlemények XXIX. k. 109., 397. 1. — Donauländer I. Jahrg. 440. lap. — Budapesti Szemle 1899. XUIX. k. 367. lap. — Ežegodnik Toboljskago Gubernskago Muzej a 1899. (A tobolszki kormányzóság múzeumának Évkönyve). — Sibirskij lístok 1900. 77. szám. (Szibériai lap, Sternberg cikkében). — Urania 1901. 8. sz. (Jankó) és önéletrajzi adatok.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905.

Születési dátum
Születési hely
Nagyigmánd
Részleges halálozási dátum
?
Halálozás helye
?
Foglalkozás
MTA könyvtárának tisztviselője