Pesten végezte a főreáliskolát; 1867-ben a ceglédi magyar királyi adóhivatalhoz adótisztté nevezték ki s fokonként előléptették 1869-ben adóhivatali ellenőrré s 1879-ben adótárnokká; ezen minőségben működött Pápán (Veszprém megye) — Beszélyeket és költeményeket írt a M. Bazárba (1870), a Győri Figyelőbe (1873 — 75.), a Székesfehérvár és Vidékébe (1874. Riza regénye című regény), a Pápai Lapokba (1874-84.), a M. Vidékbe (1879.) sat. Több cikket írt névtelenül közigazgatási s közgazdasági kérdésekről. — Munkája: A dunántúli közművelődési egyesület kérdéséhez. Pápa, 1889. — Szerkesztette a Pápai Lapokat 1879-ben és a Pápa vidéki Közm. egyesület felolvasásait 1890-ben (ebben saját felolvasásai is foglaltatnak). — Két vígjátékot írt 1894ben: Nősülő férj 1 felv. és A költők 2 felv., melyek azon évben a pápai színházban előadattak. — Álnevei s jegyei: Zoltay, Traján, Vas kalap, A- és (H. Z.) Önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. Gyalai-Hyrtl. Budapest, 1896.