Szilágyi Vilmos

Iskoláit Alsókubinban, majd Pesten végezte és középiskoláinak elvégzése után az egyetem filozófiai előadásait hallgatta. 1881-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol tanárainak kedvence volt. 1885-ben „Egy úr és egy asszonyság” c. darabban Dubreuil szerepében vizsgázott és ugyanez évben kiváló talentumáért 10 darab arany ösztöndíjat nyert. 1886 szeptember 1.-én Jakab Lajos színigazgatónál kezdte színészi működését, onnan 1887-ben a Thália színészszövetkezethez, 1889-ben Krecsányihoz, 1890-ben Kömley Gyulához, 1891-ben Somogyi Károlyhoz szerződött. Kassa, Debrecen, Győr, Arad, Temesvár, Sopron, Komárom, Pápa, Makó, Kecskemét ünnepelték alakításait. Jellemszínész volt, de drága, derűs humora komikus szerepekben is felejthetetlenné tette. Mefisztó, Lucifer, Biberach, Derblay, Cigány, Shylock, Vén bakancsos, Foucher, Könyves Kálmán, Schwartze ezredes, Két Rantzau mellett Goldstein Számiban és az Ördög piluláiban is óriási sikert aratott. 1895-ben megválasztották a Színészegyesület tanácsosává, melynek ügyeit úgyszólván utolsó leheletéig fanatikus lelkesedéssel szolgálta. Neve és működése ez időtől fogva összeforrott az Országos Színészegyesülettel, sok üdvös eszmét valósított meg és elévülhetetlenek érdemei, melyeket a pótfillérek megvalósítása és általában a nyugdíjintézet ügyeinek intézése körül szerzett. 1897-ben Debrecenben működött, innen hívta meg a Magyar Színház 1899-ben művészeti igazgatónak, de egyben mint drámai hős, komikus, énekes színész és rendező is működött Rajna Ferenc, majd Leszkay András igazgatása alatt. 1903 szeptemberében a Vígszínházhoz szerződött rendezőnek, melynek utóbb főrendezője lett. Mély tanulmányok, gazdag tapasztalatok, hozzáértés, erély és emellett mégis konciliáns modor jellemezték itteni működését. A Vígszínház fénykora fűződik az ő rendezői működéséhez. A magyar és külföldi színpadi irodalom legnagyobb sikerei jelzik vígszínházi működésének egyes etappjait: Ördög, Liliom, Tanítónő, Medikus, Tímár Liza, Dorrit kisasszony, Heidelbergi diákélet, Takarodó, A király, Obsitos, Legszebb kaland és sok más előadás hirdeti az ő főrendezői kiválóságát és emel neki maradandó emléket a Vígszínház történetében. Hosszú időn át az Egyesület számvizsgálója, 1907 október 8.-a óta az Egyesület alelnöke volt. 1909-ben az ő szorgalmazására kezdődött meg a pótfillérek szedése. 1916 júniusában viszszavonult a Vígszínházban folytatott aktív működésétől és egész működését az Egyesületnek szentelte. 1917 év októberében az Egyesület elnöke lett. A háború, diktatúra, az összeomlás nehéz évei az ő elnöklése alá estek. Csüggedés nélkül állt mindig a helyén s míg egyrészről minden befolyás részére megközelíthetetlen maradt, másrészt éjjelt nappallá téve igyekezett mindenhol segíteni. A kommün ideje alatt is őrizte az Egyesület anyagi és erkölcsi értékeit és annak bukása után azonnal hozzálátott az újjáépítéshez. Leírhatatlan a küzdelem, melyet a gazdasági összeomlás után folytatni kellett, hogy a végleges megsemmisüléstől meg lehessen menteni az Egyesületet és nyugdíjintézetet, de Szilágyi Vilmos, oldalán hű segítőtársával: Stella Gyula elnökhelyettessel, még a lehetetlent is lehetségessé tették és nagy eréllyel és kitartással szálltak harcba a nyugdíjintézet megmentéséért való nagy küzdelemben, amely harc még most is folyik és csak lassú lépésenként nyújt lehetőséget újabb térfoglalásra. 1926. február 27.-én meghalt Budapesten és ugyanez év március 31.-én leplezték le arcképét az Országos Színészegyesület tanácstermében. A rákoskeresztúri zsidó temetőben levő sírja felett 1927. május 1.-én leplezték le a síremlékét. Az Országos Színészegyesület iskolájának alapítása és fenntartása körül is érdemeket szerzett és az iskolának egy ideig tanára, azontúl hűséges pártfogója volt. Szilágyi Vilmost a Színészegyesület illusztris elnökei sorában is kiváltságos hely illeti meg, mert 30 éven át haláláig mindig a színészeti közügyek érdekében munkálkodott és sok olyan üdvös eszmét valósított meg. melyek emlékét megörökítik. Neje: Koch Etelka, megértő, hű élettársa és munkás életének eredményekre sarkaló osztályosa volt.
(Dr. Farkas Ferenc.)

Forrás: Magyar színművészeti lexikon 4. Rabatinszky Mária-Zwischenakt Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1931.

 

Részleges születési dátum
?1861
Születési hely
Breza
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Budapest
Foglalkozás
színész, rendező