Az asztalosmesterséget tanulta, de korán Németországba került, hol az építési rajzolásban kiképezte magát. 1734. Würzburgban Georg Oegg érseki udvari lakatos részére terveket készített s egyidejűleg iparrajziskolát is vezetett. Innen Bécsbe ment, hol az akadémián 1742. egy építészeti tervével első díjat és aranyérmet nyert. 1754. Bécsben megnősült s ez időben a magyar királyi testőrségnél rajztanító és Schmutzer iskolájában az építészet tanára volt. Első hiteles műve 1751-ből való: ez a sonntagsbergi (Alsó-Ausztria) búcsújáró templom márvány főoltára, melyért 1757. a bécsi képzőművészeti akadémia tagjává választotta. 1756. tervezte a sonntagsbergi templom szószékét, 1763. pedig a passaui érseki palota külső architektúrájának megújításával bízták meg, mely munkáját 1770. fejezte be. 1763-1764. Hefele tervei szerint épült a bécsi neulerchenfeldi templom főoltára, 1766. a sonntagsbergi templom egyik mellékoltára és 1767. a szerviták bécsi temploma Szt. Peregin kápolnájának belső díszítése, 1768. egy nagyszerű, szökőkutakkal és oszlopokkal dekorált tér tervét nyújtotta be a bécsi akadémiának. A tehetségének megfelelő, nagyobb építési feladatokat Hefele kivétel nélkül magyarországi főpapoktól kapta. Először gróf Zichy Ferenc püspök figyelme terelődött reá, aki 1770 körül vele építtette át az árpád kori eredetű 1639-1945. Rana által renaissance stílben megújított győri székesegyházat. Batthyány József bíbornok-hercegprímás megbízásából 1777-1781. tervezte és építette a pozsonyi prímási palotát, mely Pozsonynak egyik legmonumentálisabb épülete. 1777. gróf Esterházy Károly püspök hívására Pápán járt és vázlatos terveket készített a pápai plébánia- templom fő- és mellékoltáraihoz, e tervek azonban nem kerültek kivitelre. Legnagyobb mecénása Szily János szombathelyi püspök volt, kinek megbízásából 1778. a szombathelyi szemináriumot és a novai (Zala m.) templomot, 1778-17883. a pompás szombathelyi püspöki palotát, 1791-től pedig a szombathelyi székesegyházat tervezte és építette. Közben 1780. a szanati templomot restaurálta s a kőszegi Kelcz-Adelffy-árvaház terveit készítette. Ebben az időben tervezte Eölbey és Szegedy szombathelyi kanonokok lakóházait (előbbi ma nagypréposti lak, az utóbbi premontrei rendház). 1790. Bécsben tervezte II. József császárnak a bécsi Szt. István-templomban felállított ravatalát, ugyanez évben II. Lipót koronázása alkalmából egy diadalívet és 1792. II. Lipótnak ugyancsak a bécsi Szt. István-templomban felállított ravatalát. 1794 áprilisában Bécsből, hol állandóan lakott, a székesegyház építésének irányítására Szombathelyre jött s váratlanul itt halt meg ápr. 17-én. H. Balth. Neumann és J. B. Fischer v. Erlach hatása alatt a barokk iskolából jön, de a kor szellemének megfelelően már az egyszerűbb klasszicizáló formák felé hajlott. Utolsó s egyben főművét, a szombathelyi székesegyházat, különösen annak belső felépítését az osztrák klasszicizmus egyik legkiválóbb alkotásának tekintik.
Irodalom: Kemény L., Hofele M. 1716—98. Életr. adatok. Pozsony, 1915; Guby Rudolf, H. Wien, 1918. Tóth J., A szombathelyi püspöki székesegyház leírása, Szombathely, 1920. Kapossy J., A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei (Bpest. 1922). Szentiványi.
Forrás: Művészeti lexikon 1. A-K. Szerk. Éber László. Budapest, 1935.