Gerencsér Attila

Hely:
Alsóvárosi temető
Felirat:

Gerencsér Attiláné 1929-1963, Gerencsér Attila 1934-1992.

Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.

Ray Józsefné 1902-1972.

Megjegyzés:

Gerencsér Attila (Kecskemét, 1934. október 11. – 1992. március 27.): pedagógus.

Szülei, akik maguk is pedagógusok voltak, a Dunántúlon telepedtek le. Két testvére volt, a húga Ildikó és az öccse Csaba.

Kezdő tanárként Somlóvásárhelyen tanított. A pécsi egyetemen elvégezte a magyar szakot. 1956-1992-ig a pápai Erkel Ferenc Ének–Zenei Általános Iskola tanára volt. Tanítványai kedvéért újra beiratkozott a főiskolára, megszerezte a történelem szakos diplomát is. Iskoláit mindenkor jeles eredménnyel végezte. Rendkívüli pedagógus volt, aki az általa tanított ismeretanyagon kívül emberségre is nevelte diákjait. Kilenc osztály, azaz 300 diák osztályfőnöke, 1200 gyermek magyar és történelem tanára volt. Szigorúan és következetesen bánt tanítványaival, akik egész életre szóló tudást szívtak magukba az ő révén.

Kevés olyan tanárral lehet találkozni, aki hasonló következetességgel bírálja el tanítványai teljesítményét. Egyetlen órát sem mulasztott. Olyan pontrendszert alakított ki, melynek segítségével a tanár és a diák együtt tudja lemérni a nyújtott teljesítményt. Tanítványai mindig kitűnő tárgyi tudással hagyták el az iskolát. Különösen magas szintű volt a nyelvtani ismeretek és a leíró magyar nyelvtan tanítása az óráin. A munkáltatásban hitt, melynek következetes alkalmazásával a gyermekek végig járták az ismeretszerzés útjait, így nemcsak ismereteket szereztek, de megtanultak tanulni is. Nem félt semmilyen munkától, bátran vállalt új és új feladatokat. Következetes, gondos beosztással elérte, hogy mindenre maradt ideje. Az országos kísérletekbe bekapcsolódva sokan megismerték a nevét a város határán kívül is. Sikeres bemutató tanításai tovább öregbítették hírnevét. Óráinak mindig hangulata volt. A nevelő hatások kibontakoztatására nem színes szavakat, szósziporkákat, érzelemkeltő magyarázatokat használt, hanem többnyire a nagy költőinket hívta segítségül. Országosan is áttörést jelentett az általa kezdeményezett történelmi kislexikon. Neki köszönhető, hogy a tankönyvekben megjelentek a fogalom magyarázatok.

Meghatóan ragaszkodott az emberiség összefogásának, testvériségének eszméjéhez. Ez volt a hátterében annak az igyekezetének, hogy 1980-ban elvégezte az ELTE eszperantó szakát is.Tanítása révén népszerűsítője volt e nyelvnek is, amelyről hitte, hogy a nemzetközi érintkezés legígéretesebb eszköze.

Mi volt a titka annak, hogy állandóan friss tudással végezte az oktató–nevelő munkát?

Az állandó ismeretszerzés, a megszakítás nélküli tanulás. Számára pihenést, kikapcsolódást jelentett, mikor szakirodalmat olvasott, s logikája segítségével a sok szövegből kiszűrte az aranyszemcséket, a gyakorlatban is hasznosítható pedagógiai gondolatokat. Saját testületében is rendkívüli népszerűségnek örvendett. Nevét a fiatalok és idősek egyaránt tisztelettel ejtették ki, minden jelentős ügyben kikérték a tanácsát. A városi és megyei magyar és történelem munkaközösségekben mindig döntő szava volt. Évekig irányította a magyar tanárok városi munkaközösségét, s rendszeresen tartott itt értékes előadásokat.

Pályafutását számos szakmai siker kísérte. A 60-as évek közepén TIT-tanfolyamot is vezetett. A Jókai Körnek újjászervezéskor a titkára, később munkás, tevékeny tagja volt. Az ünnepi ülések megszervezésében mindvégig szerepet vállalt, számos rendezvény mögött ő állt, utánjárásával, személyes tekintélyével.

1984 őszén Gerencsér Attila javasolta az Erkel Ferenc Ének–Zenei Általános Iskola széphangú pedagógusainak, hogy lépjenek fel a Jókai Kör jubileumi összejövetelén. Ez volt az első alkalom, melyet egészen pontosan, még 302 követett az azóta eltelt három évtizedben...

Munkája elismeréseként 1971-ben a „Kiváló Tanár” kitüntetését az Országházban vehette át. 1975-ben a Köznevelésben jelent meg Írassunk-e röpdolgozatot? című publikációja. Többször is publikált. Az első, szakfolyóiratokban megjelent írásaiban a magyartanítás kérdéseivel foglalkozott, későbbi publikációiban egyre gyakrabban vizsgálta a történelem oktatás neuralgikus pontjait.

Két kislánya született, 1959-ben Gitka és 1963-ban Marianna. Felesége a második szüléskor meghalt. Sokáig az Erkel Ferenc Ének–Zenei Általános Iskolában laktak. Hatalmas lelke révén egyedül nevelte fel a lányait. Mindkét lánya magyar szakos. Gitka egyetemet, Marika főiskolát végzett.

Gitka pár évet tanított az Erkelben, aztán csak magánúton eszperantót. Marika is az Erkel Ferenc Ének –Zenei Általános Iskolában kezdett tanítani. 25 évig – megszakításokkal a GYES miatt – magyart tanított. 5 éve már nem tanít, azóta a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Intézetében dolgozik.

Az én emlékeim szerint Nagybátyám egy rendkívüli ember volt. Játékos formában szerettette meg velem a helyesírást. A családi ünnepek alkalmával félrevont, és hol tollbamondással, hol eszperentével, egyéb nyelvi játékokkal töltöttük az időt. A mai napig is, és örök emlékként őrzöm ezeket a pillanatokat a lelkemben.

Hitetlenkedve tapasztaltam gimnáziumi éveim alatt, hogy sokaknak mekkora problémát okoz a helyesírás. Tudom, hogy én Attila bácsinak köszönhetem anyanyelvem szeretetét is. Valójában ilyen tökéletes volt ő élete minden percében, minden órájában? Ember volt ő is, mint mi mindnyájan, akik születtünk és meghalunk. De, ha az ő hibáit és erényeit a mérleg két serpenyőjébe helyezzük, hatalmasan az erények irányába lendül ki a mérleg nyelve. Emberi gyengéit elfedik, elfeledtetik pozitívumai, tudása, önzetlensége, szerénysége, embersége, a színtiszta igazságra törekvése és jellemének többi dicséretes tulajdonsága. Áldozatkész gyermek, nagyszerű apa és jó rokon volt. Szeretetét sohasem szavakkal, hanem tettekkel bizonyította.

1992. március 27-én halt meg. Jelenleg nyolc unokája és négy dédunokája van.

Gerencsér Attila tiszteletére a barátja, Bognár József, az Erkel Ferenc Ének–Zenei Általános Iskola egykori igazgatóhelyettese és a Tarczy Lajos Általános Iskola egykori igazgatója kezdeményezte a Gerencsér Attila Helyesírási Városi–területi Verseny létrehozását, adózva kollégája tudása és emléke előtt.

Forrás: Szélesvíz IV. 2. számának honlapon megjelenő írásai. Gerencsér Attila emlékére, unokahúga tollából....